Szívritmuszavart okoz a szennyezett levegő belélegzése

A Semmelweis Egyetem szakemberei megállapították, hogy az éghajlatváltozás hatására új, a szervezet számára eddig ismeretlen allergének és kórokozók jelennek meg, amelyek az egészséges légző- és keringési rendszert is károsíthatják. Újabban az Egyesült Államokban tanulmányozták a levegő szívre gyakorolt káros hatásait. A szívritmuszavarok, amelyek növelhetik a szívbetegségek és a hirtelen szívhalál kockázatát, még akkor is kiválthatók, ha a légszennyezettség a szokásos levegőminőségi határértékeken belül van.

Az orvosok több mint 300 egészséges amerikai tinédzser szívműködését és a belélegzett levegőt figyelték 24 órán keresztül. Azt találták, hogy a PM2,5-nek nevezett finom részecskék magasabb koncentrációja a következő két órában megnövelte a szabálytalan szívverés kockázatát. Hasonló hatást már korábban is tapasztaltak idősebb felnőtteknél.

A tanulmány, amely a PM2,5 légszennyezés és a szívritmuszavarok közötti összefüggésről számol be egészséges serdülők körében, a Journal of the American Heart Association című folyóiratban jelent meg.

Megnőtt a hirtelen szívmegállás kockázata

A gépjárművek kipufogógázai, valamint a feldolgozó- és építőiparban történő égetés a PM2,5, azaz a 2,5 mikronnál kisebb szállóporrészecskék egyik fő forrása. Mélyen beszívva ezek részecskék a tüdőbe, sőt az erekbe is eljuthatnak, ahol gyulladást okoznak, ami a betegségek kialakulásához vezet.

Fan He, a Pennsylvaniai Orvosi Egyetemen készült tanulmány vezető szerzője elmondta, az egészséges tizenévesek általában alacsony kockázatúnak számítanak a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából, ezért döbbenetes, amit találtak.

Eredményeink arra utalnak, hogy a légszennyezés ritmuszavarokat válthat ki, és hozzájárulhat a fiatalok hirtelen szívmegállásához, ami pusztító esemény a családjuk és a nagyobb közösségek számára

– mondta az orvos a Guardiannek.

A kutatók 322 egészséges tizenévesnél vizsgálták a részecskés légszennyezés hatását körülbelül hét évvel azután, hogy 6 és 12 éves koruk között rést vettek a Penn State Child Cohort tanulmányában. A résztvevők szívmonitorokat és mobil levegőmintavevő készleteket kaptak, amelyeket 24 órán keresztül maguknál hordtak, függetlenül attól, hogy bent vagy kint, ülő vagy aktív tevékenységet végeztek-e.

A monitorok kétféle ritmuszavart rögzítettek, amelyek miatt az emberek úgy érezhetik, hogy a szívük kihagyott egy ütemet. Az egyiket a szív felső kamráinak korai összehúzódása, a másikat az alsó kamrák, vagyis a kamrák korai összehúzódása okozza. Bár ritkán kezelik őket, hacsak nem okoznak tüneteket, a korai kamrai összehúzódások növelhetik a szívinfarktus, a stroke, a szívelégtelenség és a hirtelen szívhalál kockázatát a későbbi életben.

A jelentés szerint a PM2,5 köbméterenként 10 mikrogramm növelése esetén 5 százalékkal nőtt a korai kamrai összehúzódások kockázata a levegőkitettség utáni két órán belül. A hatás már köbméterenként 17 mikrogramm átlagos napi PM2,5 szintnél is megfigyelhető volt. 

(Borítókép: Jewel SAMAD / AFP)