Új, egyedülálló módszerrel is kimutatható az érszűkület

Világszerte rohamosan nő a perifériás érbetegségben, vagyis érszűkületben szenvedők száma: az elmúlt tíz évben több mint negyedével, kétszázmillióról 250 millióra emelkedett a betegek aránya. 

Mások mellett leginkább a magas koleszterinszint, a dohányzás és a cukorbetegség idézheti elő a betegség kialakulását – közölte a Semmelweis Egyetem az MTI-vel.

Suhai Ferenc szakorvos arról tájékoztatott, hogy a perifériás verőérbetegségben szenvedők száma és a halálozási arány is folyamatosan növekszik az elmúlt évtizedekben, pedig ha idejében felismerik a betegséget, sokszor megelőzhetők a komolyabb szív-érrendszeri szövődmények.

Hazánkban évente több mint négyezer végtag-amputációt végeznek. Lakosságszámra vonatkoztatva ez Európában a legmagasabb érték, nálunk közel kétszer annyi amputáció történik, mint egyes nyugat-európai országokban

– fogalmazott a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának MR-labor-vezetője.

Az egyik első tünet, ha csökken a járástávolság, nagyobb megterheléskor, hosszabb séta során meg kell állni, és izomlázszerű fájdalom jelentkezik a lábban, vagy a sebek nehezebben, esetleg egyáltalán nem gyógyulnak az alsó végtagon. Ezekkel a panaszokkal érdemes háziorvoshoz fordulni, aki angiológushoz vagy érsebészhez irányítja a pácienst.

Az angiológus belgyógyászati munkát végez. Feladata, hogy az erekkel összefüggő betegségeket diagnosztizálja, figyelemmel kísérje, és ha szükséges, gyógyszeres vagy egyéb terápiával kezelje.

Csőre Judit, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika Képalkotó Diagnosztikai Részlegének radiológusszakorvos-jelöltje hozzátette: az érgyógyász fizikális vizsgálattal megállapítja, hogy van-e súlyos érszűkület, illetve hogy az nagyságrendileg hol alakult ki, valamint ultrahanggal is ellenőrizhető-e, hogy átjárhatók-e az erek.

Az érszűkület gyakori szövődménye a cukorbetegség és következményes veseelégtelenség, így az érintett betegeknél kiemelten fontos a vesét kímélő diagnosztikus módszerek alkalmazása. A leggyakrabban használt vizsgáló módszereknél – úgymint a CT vagy a katéteres érfestés – a kontrasztanyag használata elengedhetetlen, a teljes láb ultrahanggal történő vizsgálata pedig rendkívül időigényes és nehezen kivitelezhető. Csőre Judit elmondása szerint új MRA-módszer előnye, hogy itt sem kontrasztanyag adására, sem szúrásra nincs szükség ahhoz, hogy átfogó képet kapjanak a teljes alsó végtagi verőérrendszerről.

Korábban még befekvéses volt a kivizsgálás, ma már a ruhától sem kell megszabadulni

„Húsz évvel ezelőtt általános volt, hogy egy éjszakára be kellett feküdni a kórházba egy alsó végtagi érfestés miatt. A technikai fejlődésnek köszönhetően ehhez képest ma már gyakorlatilag arra sincs szükség, hogy a beteg levegye a ruháját. Az új típusú MRA-módszerrel a teljes alsó végtagi érrendszert három dimenzióban le tudjuk képezni a rekeszizomtól a lábujjak végéig, amihez csak egy félórás fekvésre van szükség“ – magyarázta Csőre Judit.

Nagyon fontos a fizikális vizsgálat, a terápia meghatározásához pedig nagyon jó alternatíva ez az új módszer, amely a betegek számára csak minimális megterhelést jelent

– mondta Suhai Ferenc.