Felfedezték a legbolyhosabb bolygót, olyan sűrű, mint egy pillecukor

Egy mályvacukor sűrűségű bolygót fedeztek fel a tudósok, melynek átmérője 153, vagyis valamivel nagyobb, mint a Jupiter, és 3,5 naponta egyszer kerüli meg gazdatestét. A kutatócsoport számításai szerint a TOI-3757 b átlagos sűrűsége köbméterenként 0,27 gramm, ami körülbelül negyedannyi, mint a víz sűrűsége, és lebegne, ha egy méretének megfelelő hatalmas fürdőkádba helyeznénk.

A vörös törpecsillagok a legkisebb és leghalványabb típusú csillagok, amelyek magjukban hidrogént alakítanak át héliummá – egyenletes ütemben. Ezek a csillagok, bár a Naphoz képest hidegebbek, erőteljes fényjelenséggel tudnak kitörni, ami miatt ritka, hogy bolygók alakuljanak ki körülöttük.

„A vörös törpecsillagok körüli óriásbolygókról azt gondoltuk, hogy nehezen alakulnak ki” – mondta Shubham Kanodia, a Carnegie Tudományos Intézet Föld- és Bolygótani Laboratóriumának kutatója. Doppler-felmérésekkel vizsgálták a vörös törpecsillagok környezetét, és eddig csak távolabbi óriásbolygókat észleltek. „Eddig nem volt elég nagy mintánk ahhoz, hogy közeli gázbolygókat találjunk” – mondta a kutató az Independent szerint.

Felpuffadt a bolygó légköre, kutatják az okait

A TOI-3757 b-t még mindig néhány rejtély övezi, amelyet a tudósoknak meg kell oldaniuk. A legnagyobb talány az, hogy hogyan alakulhatott ki egyáltalán a bolygó, különösen alacsony sűrűsége miatt. Az egyik válasz az lehet, hogy a bolygó kőzetmagjában más gázóriásokhoz képest kevesebb nehéz elem található, ami késleltethette a gáz felhalmozódását, és csökkenthette a sűrűségét.

A másik tényező az lehet, hogy a bolygó enyhén elliptikus pályája jelentős többletfűtést eredményez, amikor közel kerül a csillagához, ami a bolygó légkörének felpuffadását okozza.

„A bolygó légkörét a NASA új James Webb űrteleszkópjával lehetne felderíteni, és megérteni a bolygó felfúvódásának okait” – mondta Jessica Libby-Roberts, a Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatója. A kutatás segíthet a csillagászoknak megérteni, hogy miből állnak a bolygók, hogyan alakultak ki, és a potenciálisan lakható sziklás világok esetében azt is, hogy képesek lehetnek-e az élet fenntartására.