![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
További Tudomány cikkek
-
Az Eiffel-toronynál is nagyobb aszteroida tart a Föld felé, péntek 13-án lehet a találkozó
- Felszín alatti barlangot találtak a Holdon
- Nem mindegy, mit használunk a kutyánk szobatisztaságra neveléséhez
- Így csavarják el a szívünket a kutyusaink
- Veszélyben a férfiak termékenysége, és ebben is a mikroműanyag a ludas
Agyműtétet végezhettek egy 15. századi, késő bronzkorban élt testvérpár egyik tagján Megiddo ókori városban, a mai Izrael területén. A sírt feltáró régészek úgy gondolják, a két férfi i. e. 1550 és i. e. 1450 között élhetett.
A lelet a legkorábbi példája a koponyalékelésnek, vagyis a trepanációnak az ókori Közel-Keleten
– írta a feltárásról a CNN.
A trepanáció alkalmával lyukat vágnak a koponyába, vagyis az idősebb testvér – aki a becslések szerint 20 és 40 év közötti lehetett – fejbőrét megvágták, majd egy éles, ferde élű eszközzel négy egymást metsző vonalat húztak a koponyája homlokcsontján, ami által egy 30 milliméteres, négyzet alakú lyuk keletkezett a fején.
Rachel Kalisher, a Brown Egyetem Joukowsky Régészeti és Ókori Világ Intézetének doktorjelöltje úgy nyilatkozott, hogy azt már korábban is tudták, hogy a trepanáció egy évezredek óta használt műtéttípus, azonban a Közel-Keleten meglehetősen ritka beavatkozásnak gondolták.
A kutató abban bízik, hogy a feltárás segít mélyíteni az ókori Közel-Kelet kultúrájának megismerését.
A műtétnek számos oka lehetett
A DNS-vizsgálat egyértelműen kimutatta, hogy a férfiak rokonok voltak, és valószínűleg testvérek. A sírt egy Megiddóban található késő bronzkori palota szomszédságában találták meg, vagyis a két férfi az elithez tartozhatott, még az is lehet, hogy a királyi családból származtak.
A szakértők nem tudják megmondani, hogy az idősebb testvérnél miért volt szükség trepanációra. Úgy vélik, a gyakorlatot a koponyában lévő nyomás enyhítésére vagy az epilepszia és az arcüreggyulladás tüneteinek kezelésére alkalmazhatták. Hozzátették, az ókori mezopotámiai szövegei alapján a műtét természetfeletti vagy túlvilági állapotok gyógyítására is szolgálhatott.
habár az agyműtét oka ismeretlen, azt a kutatók megállapították, hogy a testvérpár súlyos betegként élte életét. valószínűleg genetikai betegségben szenvedtek.
A műtött testvérnek egy extra zápfoga is volt, ami egy ritka genetikai állapotra, az úgynevezett cleidocranialis dysplasiára utal. A kutatások kimutatták, hogy a genetikai bajokon túl a testvérek leprások is lehettek.
A felsorolt egészségügyi problémák miatt feltételezik a kutatók, hogy az agyműtét az idősebb fivér súlyos állapotára adott gyors válaszreakció lehetett.
A műtét azonban nem sikerült, az idősebb testvér a csontgyógyulás hiánya alapján napokon vagy órákon belül meghalt.
Rachel Kalisher régész elmondta, a testvérek azért élhettek évtizedekig, mert rangjukból adódóan finanszírozni tudták ápolásukat. Hozzátette, a fivéreket nem tekintették kitaszítottnak az egészségi problémáik miatt. A hozzájuk közel álló emberek gondoskodtak róluk, és gondoskodtak arról is, hogy megfelelő temetkezési hagyományok szerint helyezzék őket örök nyugalomra – mondta.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)