Már a szemkontaktus sem a régi, meglepő változást fedeztek fel

Egy kanadai kutatás szerint az egymással beszélgető emberek ritkán néznek egymás arcára (mindkét résztvevő egyszerre nézi a partner arcát) a beszélgetésük során. Még ritkább volt a szemkontaktus. Az a kevés szemkontaktus, ami előfordult, pedig már előre jelezte, hogy a beszélgető felek milyen valószínűséggel fogják követni a másik tekintetét a beszélgetés előrehaladtával.

A szemkontaktus az egyik legalapvetőbb nonverbális kommunikációs viselkedési forma, de eddig nem lehetett pontos tanulmányokat folytatni a témában. Részben azért, mert a korábban elérhető szemkövetési technológia korlátozottan volt képes a szemmozgásokat követni a valós életbeli interakciók során.

A McGill Egyetem tanulmánya az elsők között mutatja be a szemkontaktus-létesítés elterjedtségét mindennapjaink során. A tanulmány azt találta, hogy meglepő módon a közvetlen szemkontaktus meglehetősen ritka az interakciók során, de a társas dinamika szempontjából mégis nagy jelentőséggel bír. Úgy tűnik, hogy az az idő, amíg a szemkontaktus tart, még ha csak néhány másodpercig is, fontos előre jelző tényezője a későbbi társas viselkedésnek.

Inkább félrenézünk

A tanulmány közben 15 pár (25 nő és 5 férfi, 18–24 év közöttiek) idegen ember párosával való beszélgetése során vizsgálták a szem mozgási mintázatokat.

A párok egy kitalált túlélési helyzetben 12 tárgyat rangsoroltak hasznosságuk mértékének megfelelő sorrendbe, miközben mobil szemmozgáskövető szemüveget viseltek, amelynek elülső kamerája rögzítette a teljes látómezőjüket. A kutatók rögzítették, hogy a résztvevők milyen gyakran néztek egymás szájára és szemébe. Egy második tesztben azt mérték, hogy ki-ki hogyan reagált a beszélgetőpartner más-más irányokba néző tekintetére.

Az interakciók során minden résztvevő többször nézett félre, mint ahányszor közvetlenül a partnerük arcára. Amikor egymás arcát nézték, akkor többnyire a száj és a szem tájékára néztek, és ritkán kerültek kölcsönös szemkontaktusba. A szemtől szájig pásztázó, kölcsönös nézési forma volt a leggyakoribb.

Meglepő eredmények

Korábbi kutatások szerint a szemkontaktus fontos a kommunikációban, ennek megfelelően a friss tanulmány meglepő eredményt hozott.

A résztvevők a beszélgetési időnek csak körülbelül 12 százalékát töltötték interaktív egymásra nézéssel, ami azt jelenti, hogy az interakció időtartamának mindössze 12 százalékában nézték egyszerre egymás arcát. Még meglepőbb, hogy ezeken az interakciókon belül a résztvevők csak az idő 3,5 százalékában vettek részt kölcsönös szemkontaktusban.

A kutatók szerint az, hogy az emberek mennyi időt töltenek egymás szemébe nézve, fontos lehet a köztük lévő társas üzenetek közvetítésében, és a különböző nézési mintázatok hasznosak lehetnek bizonyos üzenetek továbbítására. Ez a rejtett hatás viselkedésünket erőteljesen befolyásolja, noha nagyobb részt ez nem tudatos.

Érdemes megjegyezni, hogy a vizsgálatban részt vevők által közösen elvégzett listázási feladat nem segítette elő jobban a szemkontaktus létesítését, mint bármely más feladat tette volna. A tanulmány záró megállapításában megjegyzi, hogy a kettesben beszélgető emberek tekintetének dinamikája más lehet, ha barátokkal és nem idegenekkel zajlik a beszélgetés.

(Borítókép: Steven Gottlieb / Getty Images Hungary)