Minden kutyának kell egy hely, ahová biztonságosan visszavonulhat. Egy szobakennel pedig tökéletesen elláthatja ezt a szerepet, és hozzászoktathatja az ebet a zárt helyekhez (még akkor is, ha gyakran nem használjuk ezt a funkcióját.)
Utóbbi ijesztő lehet egy tapasztalatlan ebnek, pedig számos helyzet adódhat, amikor el kell viselnie a bezártságot. Annak érdekében, hogy ezek a szituációk ne stresszel és szorongással legyenek tele, hanem a körülményekhez képest nyugodtan el tudja viselni őket, érdemes előre dolgozni és hozzászoktatni a kutyust a kennelekhez.
Többek közt ilyen helyzet lehet például ha elutazunk, és nem tudjuk magunkkal vinni a kutyánkat. Ilyenkor limitált lehetőségeink vannak az elhelyezésére. Otthon nem hagyhatjuk, hacsak nincs valaki a családban vagy a barátok között (esetleg egy megbízható kutyaszitter), aki hajlandó arra az időszakra odaköltözni, és gondoskodni az ebről (esetleg ebekről), vagy magához fogadni arra a néhány napra vagy hétre. Ha viszont nincs ilyen lehetőségünk, akkor maradnak a kutyapanziók.
Ezeken a helyeken az éjszakai alvást legtöbbször kennelekkel oldják meg, hogy elkerüljék az esetleges konfliktusokat az állatok között. Ha nincs hozzászokva kedvencünk a kennel élményéhez, akkor a kelleténél több stresszel fog járni számára ez a helyzet.
Hogy milyen további helyzetekben lehet még szükséges a kennelhez szoktatás, és hogy mi ennek a módja, a teljes cikkben olvasható, mely ide kattintva érhető el.