Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
MEGVESZEMMegjelent a lesújtó kutatás, a magyar felnőttek több mint fele soha nem sportol
További Tudomány cikkek
- Megtalálták a másnaposság felelősét, de nem az, amire eddig gyanakodtak
- Ha nincs vérfrissítés, jönnek a bajok
- Magas rangú katonatiszt tűnt fel a világ legnagyobb hadseregében, de még mindig rejtély, ki irányítja őket
- Végre tényleg megoldódhatott Stonehenge rejtélye
- Még mindig mérgező az 1916-os verduni csata helyszíne
A Szabadidősport-eseményszervezők Országos Szövetségének megbízásából, az aktív Magyarországért felelős államtitkárság támogatásával a TÁRKI Társadalomkutató Intézet végezte azt a kutatást, mely megállapította, hogy a magyar felnőttek több mint fele nem sportol.
Révész Máriusz, a Miniszterelnökség aktív Magyarországért felelős államtitkára elmondta: az államtitkárságának az a feladata, hogy minél több embert minél jobban megmozgasson, ezért keresik azokat az ötleteket, amelyek ezt lehetővé teszik. Nagyon nagy kihívásnak nevezte, hogy megszólítsák azokat az embereket, akik soha életükben nem mozogtak.
Az államtitkár hozzátette: Magyarországon olyan alapos felmérés, amely megmutatja azokat a motivációkat, hogy miért és hogyan mozognak az emberek, az elmúlt tíz évben nem készült. Révész Máriusz kiemelte,
annak, ha nem sportolunk, egészen drámai egészségügyi következményei vannak.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egy korábbi felmérésére hivatkozva az államtitkár azt mondta, az életmódunk több mint kétszer olyan mértékben határozza meg az egészségi állapotunkat, mint az egészségügyi ellátórendszer.
A felmérés összefoglalóját Dóczi Tamás, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem Társadalomtudományi Tanszékének egyetemi docense, valamint Tátrai Annamária, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának egyetemi adjunktusa mutatta be. Mint elhangzott, a kutatás eredményei általánosíthatók, tehát nagy biztonsággal állítható, hogy a mintában szereplő adatok a teljes népességre jellemzők.
A tévézés népszerűbb
A felmérés kiindulópontja az volt, hogy a felnőttek mivel töltik a szabadidejüket. A válaszadók körében a passzív, leginkább a képernyőhöz kapcsolódó tevékenységek bizonyultak a legnépszerűbbnek, de a család és a barátokkal töltött idő közé beékelődik a mozgás és a sport.
A felnőtt népesség 43 százaléka legalább hetente mozog, azaz sportol, vagy egyéb mozgást végez, ugyanakkor az életkor előrehaladtával csökken a rendszeresen mozgók aránya.
A felmérésből az látszik, hogy az anyagi helyzet meghatározza a mozgást, a jó anyagi helyzetűek 51 százaléka, míg a rossz anyagi helyzetűek 17 százaléka mozog hetente. A településtípus és a nemek esetében körülbelül tízszázalékos különbség van a férfiak és a Budapesten élők javára.
A kutatás eredményei szerint 55 százalék a soha nem sportolók aránya.
A kutatás szerint a legtöbben (48 százalék) otthon szoktak mozogni. A testmozgást végzők 18 százaléka edzőterembe vagy fitneszközpontba jár. A felmérés szerint a legtöbben (91 százalék) azért sportolnak, hogy egészségesebbek, fittebbek legyen.
A soha nem sportolók közül a legtöbben (54 százalék) azt válaszolták, hogy azért nem sportolnak, mert nincs kedvük hozzá, időhiányra 41 százalékuk, egészségügyi állapotra 31 százalékuk hivatkozott.
A felmérés szerint a munkahely az aktív életkorú felnőtt lakosság számára a testmozgás, a sport egyik legfontosabb színtere. Az adatokból az látható, hogy vállalati edzőterem, illetve fitneszbérlet biztosítására jelentkezik elsősorban igény.
(Borítókép: Hegedüs Róbert / MTI)