Nagy felfedezés kapujában állunk, kiderülhet a hunok pontos eredete

A HistoGenes kutatási projekt keretében egy magyar, amerikai, német és osztrák szakemberekből álló nemzetközi kutatócsoport sikeresen összekapcsolta a hun korszak európai személyeit az ázsiai Hun Birodalom egyes magas rangú egyéniségeivel.

Az eddig végzett kutatások azt mutatják, hogy bár a Kárpát-medencében kevesen voltak kelet-ázsiai származásúak, az újabb érkezők között vegyes származású közösségek éltek, amelyek a korabeli kultúrák és genetikai örökségek sokszínűségét képviselték – erről számolt be az ELTE egy sajtóközleményben.

Felfegyverzett hagyományőrző lovas katonák Attila, a hunok királyának óriásportréja előtt a Magyar Ősök napján a Magyar–Turán Szövetség által szervezett rendezvényen Bugacon 2021. augusztus 14-én

Fotó: Faludi Imre / MTI

A hunok a 370-es évek végén átlépték a Volgát, és létrehozták az egyik legbefolyásosabb, bár rövid életű nomád birodalmat Európában. A kutatókat régóta foglalkoztatja, hogy milyen kapcsolat állhat fenn az ázsiai és az európai hunok között.

A kutatók a kérdés megválaszolására 370 olyan személy genetikai mintáját elemezték, akik a Kr. e. 2. és a Kr. u. 6. század közötti időszakból származtak három különböző földrajzi területről: Belső-Ázsiából, Közép-Ázsiából és a Kárpát-medencéből. A kutatásban 35 új genetikai mintát is elemeztek Magyarországról és Kazahsztán keleti területeiről.

A kutatás szerint a Kárpát-medencében a hunok érkezését követően nem alakultak ki nagyobb ázsiai vagy sztyeppei származású közösségek, mindössze a népesség 7 százaléka sorolható be ilyen eredetűként. Azonban sikerült azonosítani egy jól elkülöníthető csoportot, amely jelentős kelet-ázsiai genetikai jegyeket hordozott. A kutatás során a génalapú rokonsági kapcsolatok újfajta összehasonlítása is előtérbe került, aminek segítségével egyes magyarországi személyek közvetlen rokoni kapcsolatot mutattak mongóliai, az ázsiai Hun Birodalom késői időszakából származó személyekkel.

Nem ugyanúgy jöttek az avarok és a hunok Európába

A felfedezés azt bizonyítja, hogy az európai hunok egyes tagjai egészen a mongol sztyeppékig és a késői hsziungnu temetkezésekben eltemetett előkelő személyekig vezethetők vissza. A kutatás szerint a Hun Birodalom lakossága rendkívül heterogén volt, és a genetikai és régészeti bizonyítékok is arra utalnak, hogy a közösségek mozaikosságot mutattak, nem pedig egyetlen, egy helyről érkező népvándorlásról van szó. A kutatók azonosították, hogy még a sztyeppei jellegű temetkezések is rendkívül változatosak voltak, és különböző népességekkel hozhatók összefüggésbe.

A kutatási eredmények arra is rávilágítanak, hogy a hunok Európába érkezése más módon zajlott, mint később az avaroké. Míg az avarok, miután birodalmukat a türkök elpusztították, viszonylag gyorsan letelepedtek Európában, addig a hunok soknemzedéknyi idő elteltével alapítottak új birodalmat, amelyben számos más eurázsiai csoport is részt vett. E birodalom ugyan jelentős változásokat hozott a politikai tájban, de genetikai hatása viszonylag korlátozott maradt.

Ez az újabb kutatás rávilágít arra, hogy a legmodernebb genetikai és régészeti módszerek kombinálásával sokat tehetünk a múlt népességi összetételének és eredetének tisztázásáért. A tanulmány megerősíti a kapcsolatokat a hun korszak és az ázsiai Hun Birodalom között, segítve ezzel a Kelet- és Nyugat-Eurázsiát összekötő dinamikus kapcsolatok jobb megértését.

5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!