Csecsemők módjára tanuló mesterséges intelligenciák

"Annyi, MI-kutatással eltöltött esztendő után, még mindig képtelenek vagyunk olyan gépeket létrehozni, melyek úgy gondolkodnak mindennapos dolgokról, mint akármelyik hároméves gyerek" - állítja Singh. Mert nem rendelkeznek - a valamennyi emberre jellemző, a legminimálisabb gondolkodás nélkül is egyértelmű jelenségekre vonatkozó - "józan ésszel." Olyan evidenciáknak sincsenek "tudatában", hogy zöld a fű, a macska kisebb az elefántnál, a banán gyümölcs, a hét hosszabb, mint a másodperc, és így tovább.

Push Singh

Amennyire természetesnek tűnik számunkra mindez, annyira nehéz ilyen jellegű tudás birtokába juttatni számítógépeinket. Pedig az MI-történelem kezdetén, például a korai hatvanas években népszerűségnek örvendtek, és (viszonylag) komoly médianyilvánosságot kaptak az efféle törekvések. Később azonban más irányokat vett a kutatás, a fejlesztők érdeklődése szűkebb, pontosabban definiálható, konkrétabb eredményeket ígérő szakterületek (robotika, szakértői rendszerek stb.) felé tolódott el.

Szakértői rendszerek sivataga

Singh tanácsadója, Marvin Minsky az MI jelenlegi helyzetét (is) ostorozó bostoni előadásában afeletti sajnálkozását fejezte ki, hogy a - tágabb jelentésben használt - szakértői rendszerek teljesen a perifériára szorították az általánosabb tudást célzó elképzeléseket. "Mindenféle specializált rendszert készítenek, ám a gondolkodás képességét egyikük se közelíti meg - véli az MI-veterán. - Egyes kutatók úgy érzik, először egyszerű dolgokat kell alkotniuk, ami egy csomó bárgyú robotot jelent. Építenek egy vigyorgó kicsi robotot, a média meg felfigyel rá. De - intelligencia értelemben - semmi nincs mögötte."

Minsky kimondatlanul is az MIT általa alapított, jelenleg Rodney Brooks irányította, hamarosan az intézet Számítógép-tudományi Laboratóriumával egyesülő, főként a robotikára fókuszáló MI-laboratóriumára gondolt.

"Az intelligenciát a világban csecsemőként játszó robot általi megtestesítésében tanulmányozzuk - replikázott Brooks. - Mások a látást kutatva teszik ugyanezt. De a közeljövőben egyikünk se ér célba, egyedül különösen nem. Azonos problémához közelítünk, különböző irányokból."

Gondolkodni tanítanák az internetet

Az Open Mind rendeltetése gigantikus, természetes nyelven megfogalmazott evidenciákat tartalmazó adatbázis teremtése. Singh és munkatársai mindenkit bíztatnak, hogy common sense igazságokkal, a "mindennapos tudás darabkáival" járuljanak hozzá a gyűjteményhez. Egyelőre mintegy félmilliónál tartanak (ami hozzávetőleg húszezer, teljesen érdektelen állítást tartalmazó nyomtatott oldal), véleményük szerint nagyjából százmillióra lenne szükség ahhoz, hogy reális eséllyel tanítsuk a számítógépeket. Úgy látják, az internet csak akkor fejlődhet tovább, csak akkor válhat "élő entitássá", ha a globális rendszer képes lesz "elgondolkozni" a tartalmon. "Összegezve, a mai komputerek rosszabbak, mintha csak buták lennének: teljes mértékben nélkülözik az elmét - írja Singh. - Semmit sem tudnak a világról és arról, miként működik. Célunk, hogy megpróbáljunk ezen változtatni!"

Az Open Mindhoz párhuzamos projektek kapcsolódnak: az Open Experience adatbázist történetekből kigyűjtött evidenciák alkotnák. Singh egy, ezeket az evidenciákat szerkezetbe helyező, az emberi észleléshez hasonló architektúra fejlesztésébe is belekezdett. Távolabbi terve a common sense programokban, alkalmazásokban, különböző termékekben történő felhasználása: intelligensebb, szociálisabb szoftverek, még emberibb formájú, gondolkodású robotok. És mindezen keresztül természetesen elménk szerkezetének, működésének jobb megértése.

Egyébként már a jelenlegi adatbázis is több Médialaboratóriumi kutató munkáját segíti. Barbara Barry (Interaktívmozi-csoport) videokamerák, Henry Lieberman (Szoftverágenscsoport) email-, fordítóprogram, valamint egy kereső kivitelezésében támaszkodik rá. A jövő hordozható elektronikus eszközeit, szenzorait szintén common sense bázisok beépítésével képzelik el.

"Egyszerű képességnek tűnik, elsajátítása viszont az emberi intelligencia teljes terjedelmét és mélységét igényli" - véli a "józan észről" és az Open Mindról Ray Kurzweil. Rengeteget segítene, ha agyunkról pontosabb ismeretekkel rendelkeznénk, illetve a számítógépes mintafelismerésben ugyancsak jelentős előrelépésre lenne szükség. Mindenesetre Kurzweil és Singh egyaránt optimista. "Gondoljunk úgy az Open Mindra, mint egy kisgyerekre, aki mindenkitől tanul a weben" - mondják.