Gerzson
4 °C
8 °C

Új fajt találtak Albániában magyar kutatók

2006.12.17. 13:07
A botanikus Barina Zoltán és munkatársai évek óta járják Albánia vidékeit. Így találtak már olyan növényeket, amelyeket eddig csak az Alpokból vagy Görögországból ismertek, de a zoológusok rábukkantak egy új fajra, amely az álkérészek rendjébe tartozik.

Fiatal magyar botanikusok Dél-Albániában olyan boglárkafajt fedeztek föl, amelyről eddig a szakma úgy tudta, hogy az kizárólag az Alpokban honos növény.

Barina Zoltán botanikus-muzeológus elmondta az MTI-nek, hogy nemrégiben tértek vissza kutató útjukról kollégáival. A Gramos-hegységben találtak egy olyan növényt is - a Melilotus graecust -, amely eddig csak Görögországból volt ismert. Zoológus társai pedig egy az álkérészek rendjébe tartozó új fajt is felfedeztek. Az ősi, érintetlen természetben csigatelepekre is leltek, egy-egy sziklafalon eegy-egy faj él, mások szurdokokban telepedtek meg.

Az Index információi szerint magyar biológusok régóta járják Albánia tájait, és ezeket a felfedező utakat a csigászok kezdték el, akik szintén sok érdekes tudományos eredményt értek el, így például a csigák között is találtak új fajokat a magyarok.

Száz fajt találtak a magyarok Albániában

Sokfelé található az országban mészkő, s ez az anyag jó fajtaképző talaj, például a szerpentinkőzet a "lakónövény" lelőhelye, máshol ez a flóra nem található meg - tette hozzá a kutató.

A fiatal tudós elárulta, hogy társaival eddig Albánia különböző vidékein állatokból és növényekből több mint 100 fajt fedeztek föl. Szófiában a nyáron megtartott Balkán botanikai kongresszuson a magyarok is ismertették eredményeiket, és növénytani témában csak nekik voltak példáik Albániából. A déli Griba- és az északi Ostrovica-hegységből származó növényeket mutattak be.

Barina Zoltán arról is beszélt, hogy az ország északi és déli részén még a településszerkezet is különböző: Északon lőtávolságra vannak egymástól a házak, magas fallal elzárva a külvilágtól, mert még él a vérbosszú a családok között. Dél-Albánia nyitottabb, sikátoros települései mediterrán hatást mutatnak.

Magyarországon hagyomány az albániai kutatás

Barina Zoltán, aki a Természettudományi Múzeum munkatársa, három-négy kollégájával évente három-négy alkalommal autóval megy Albániába, hogy újabb növény- és állatfajokat fedezzen fel. Az ifjú botanikus-muzeológus az érdeklődést Albánia iránt régi hagyományokkal magyarázta. Jávorka Sándor (1883-1961), a híres botanikus az I. világháború idején a Monarchia csapataival vonult be Albániába, természetesen növényeket is gyűjtött és új fajokat fedezett föl a tudomány számára.

Az Erdélyben, Déván született Nopcsa Ferenc paleontológus, a Magyar Királyi Földtani Intézet egykori igazgatója még korábban, 1903-ban járt először Albániában. Európában ő volt az első, aki a balkáni ország földtanáról és néprajzáról tudományos igényű munkákat publikált. Albán titkára volt, megtanulta a nyelvet, sőt a nyelvjárásokat is, és útjairól mintegy ezer képet készített.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!