További Tudomány cikkek
- Megtalálták a másnaposság felelősét, de nem az, amire eddig gyanakodtak
- Ha nincs vérfrissítés, jönnek a bajok
- Magas rangú katonatiszt tűnt fel a világ legnagyobb hadseregében, de még mindig rejtély, ki irányítja őket
- Végre tényleg megoldódhatott Stonehenge rejtélye
- Még mindig mérgező az 1916-os verduni csata helyszíne
Erős volt a mezőny, a tizenöt versenyző között helyet kapott például a megtermett szafaládéra hasonlító, neve okán is mulatságos csupasz turkáló, és a szaglószervével rémisztgető csillagorrú vakond is, az első helyezést mégsem ők, hanem az Orycteropus afer, vagyis a földimalac kapta, közvetlenül a vörös fejű császártamarin, és az aranyos elefántcickány előtt.
Zavaros eredmény
Összesen 25787 szavazat érkezett, az állatokra egytől tízig tartó skálán kellett ikszelni, amelyen végül igen kicsi szórással, 2,4 és 3,5 közötti végleges pontszámok születtek. Ez több mindent jelenthet. Jelentheti azt, hogy a leghülyébben kinéző földimalac, és a legkevésbé hülyén kinéző pampanyúl között a hülyekinézés-faktor különbsége csekély mértékű, de az is lehet, hogy ennél rosszabb a helyzet. A kis végpontszám-különbség ugyanis jelentheti azt is, hogy a szavazásnál megvalósult a véleménykutatók legszörnyűbb rémálma, és az olvasók egy része az eredeti pontozási szabályok szerint tízest adott a legviccesebbnek kinéző állatnak, a másik része viszont épp ellenkezőleg, egyest. Örök homályba vész, ki hogyan pontozott.
A zavaros eredmény a mi hibánk, mert bár a cikk elejére odaírtuk, hogy "adjon tíz pontot annak a versenyzőnek, amelyik a legviccesebb külsejű, egyest annak, amelyik nem az", a szavazások alapszabályaival ellentétben nem írtuk oda nyomatékosabban, világosabban, többször, vagy példákkal kifejtve.
Földimalac
Ennyit a megoszlásokról, inkább vizsgáljuk meg részletesebben a 3,5-ös pontszámmal győztes földimalacot.
A földimalac Afrikában honos, Dél-Afrikától egészen Egyiptom déli részéig megtalálható, bár nagyobb számban a Szaharától délre fordul elő. A jókora (60-80 kg) éjszakai életmódot élő termeszvadász leginkább az ásásban jeleskedik. Ha veszélyt érez, erős karmaival pillanatok alatt beássa magát a földbe, a legkeményebb termeszvárakat is felforgatja. Kifejezetten nagyétkű állat, egy-egy éjszakán másfél-két kilogramm hangyát vagy termeszt is elfogyaszt. Nádori Gergely biológus elmondta, a földimalac testfelépítése életmódjához alkalmazkodott. "A vastag, de csupasz bőr nem csak a hőleadás miatt lényeges, ellenáll a hangyák és termeszek csípéseinek is. Többször megfigyelték már, hogy a kiadós hangyalakoma után a földimalac a frissen feltúrt hangyabolyba ássa be magát, és ott szenderül álomra, mit sem zavartatva magát a hangyák elkeseredett csípéseitől. Ha a nyár nagyon száraz és forró, a földimalacok több napig is képesek lecsökkenteni életfunkciójukat, a medvék téli álmához hasonló 'nyári álomba' merülnek" - fogalmazott.
Saját rend, saját webes kereső
A földimalac a rendszertanban saját renddel büszkélkedhet, különleges fogai miatt kapott külön rendet az emlősökön belül, a csövesfogúakét. Ennek a rendnek negyven millió évvel ezelőtt még számos faja járta a földet, mára azonban csak egyetlen családja, annak is csak egyetlen faja maradt fenn, és az maga a földimalac.
A földimalac népszerűségét - vicces külleme mellett - az amerikai non-profit csatorna rajzfilmjének köszönheti. A PBS-en ugyanis hétről hétre Artúr, a földimalac okítja az ifjúságot, de például a legnépszerűbb afrikai webes keresőnek is földimalac (aardvark) a neve. A Fővárosi Állatkertben utoljára a 20. század legelején volt földimalac, Kittenberger Kálmán, vadászati szakíró ajándékaként.