Megfejtették Angkor titkát
Legalább ezer négyzetkilométerrel nagyobb volt a khmer birodalom fővárosa, mint azt korábban gondolták. A PNAS tudományos lapban közzétett térkép szerint Angkor egykori lakói maguk tehetnek a város pusztulásáról, mert túlságosan megbolygatták a környező erdőket, állítja Damian Evans, a publikáció egyik szerzője, aki a Sydney egyetemen dolgozik.
Az ausztrál, kambodzsai és francia kutatók helyszíni vizsgálatok, légi felvételek és műholdas radarképek alapján rakták össze a térképet, írta a BBC. A radar segítségével keresztülláttak a burjánzó növényzeten, így fedezték fel az egykori település nyomait. Az Angkort körülvevő település a kilencedik és a tizennegyedik század között élte fénykorát. A kutatócsoport szerint háromezer négyzetkilométeren terült el, tehát korának legnagyobb települése volt. Legközelebbi riválisa Tikal, a Guatemalában lévő maja város, amely csupán 100-150 négyzetkilométeres lehetett. Budapest területe 525 négyzetkilométer.
A részletes térkép segítségével legalább hetvennégy új templomot és több mint ezer medencét fedeztek fel. A most feltérképezett területen több mint félmillió ember élhetett.
Arra is rájöttek, hogy a város és környékének vízellátását valószínűleg egyetlen 20-25 kilométeres csatorna biztosította. Korábban azt hitték, hogy a csatornarendszer csupán dísz volt, de rájöttek, hogy az intenzív rizstermesztésben is fontos szerepe volt. Az öntözőrendszer elemzésével a civilizáció tizennegyedik századi összeomlásának valószínű okaira is rájöttek. Gátszakadások jeleit fedezték fel, emellett a hidak és gátak ad hoc javításai arra utaltak, hogy a rendszert nehezen tudták fenntartani. Emellett az erdőirtások, a túlnépesedés és a talajerózió is hozzájárulhatott a népesség eltűnéséhez.
Angkor nagyon kiterjed volt, az intenzív földműveléssel pedig túlságosan kihasználták a környezetet, ami súlyos problémákhoz vezetett, írja a BBC.