Activityznek az orángutánok
A skóciai St. Andrews Egyetem kutatói hat állatkertben élő nőstényorángután kommunikációját vizsgálták, írja a Nature. A tudósok kétféle ételt adtak az állatok gondozóinak, egy olyat, amit a majmok szeretnek (például banánt) és egy olyat, amit kevésbé (zellert vagy póréhagymát). A gondozók ezután leültek az állatok ketrecei elé és fél percig semmit nem csináltak. Ezután adtak valamilyen ételt az orángutánoknak – a finom csemege egy részét, az egészet vagy a kevésbé ízletes eledelt –, majd egy percig megint passzívan ültek, a kutatók pedig feljegyezték a majmok reakcióit.
Banánt adj, ne zellert!
Az eredményt a Current Biology című szaklapban publikálták. A tanulmány szerint amikor az állatok teljes egészében hozzájutottak a finom ételhez, visszavonultak falatozni. Amikor csak a csemege egy részét kapták meg, az egy percben ugyanazokkal a mozdulatokkal kérték az ételt, mint az első harminc másodpercben, csak még vehemensebben. Amikor azonban a gondozó a nem kívánt ételt nyújtotta oda, a majmok új gesztusokat próbáltak ki.
"A válaszok megmutatták, az orángutánok egyértelműen felismerik, hogy az ember mikor érti meg őket részben és mikor nem érti meg őket egyáltalán" – fogalmazott Erica Cartmill, a tanulmány egyik szerzője. Richard Byrne evolúciópszichológus az Activity mutogatós feladványaihoz hasonlította a majmok kommunikációját.
"Amikor mi, emberek kommunikálunk, automatikusan felhasználjuk azt a tudásukat, hogy a hallgatóságunk mit tud és mit nem. Kíváncsiak voltunk arra, hogy az emberszabású majmok is képesek-e erre" – nyilatkoztaByrne a BBC-nek. "E képesség fontos része, hogy a mimikát és a gesztusokat a legokosabb módon használjuk és a hallgatóság reakcióinak megfelelően alakítjuk."
Ősi nyelvünk a mutogatás
Mivel az emberszabású majmok közül az orángutánok az ember legtávolabbi rokonai, a tudósok feltételezése szerint más nagy főemlősök, a csimpánzok és a gorillák is valószínűleg birtokában vannak a fenti képességnek, és az is elképzelhető, hogy ez már évmilliókkal ezelőtt kifejlődött.
Byrne szerint a felfedezésük segíthet megérteni azt is, hogy miként fejlődött ki a beszélt nyelv. "Biztosan volt egy időszak, amikor az őseink nem kommunikáltak jobban, mint a mai csimpánzok és orángutánok. Ha megfigyeljük ezeket a majmokat, gazdag képet kaphatunk arról, hogyan boldogultak az első ősemberek a beszélt nyelv lehetőségei nélkül" – fogalmazott a kutató.