Kimerítő az APEH pszichológiai alkalmassági tesztje

A rendelet előírja, hogy nem dolgozhat bizalmas adatokat kezelő munkakörben az APEH-nél az a személy, aki szenvedélybeteg, korrupcióra hajlamosító személyiségjegyei vannak, vagy az intelligencia hányadosa nem éri el a Terman-féle besorolás szerinti átlagos szint alsó határát, vagyis a kilencvenet. A hosszadalmas teszt alatt mindezek mellett kötelességtudatot, figyelem-összpontosítást, alkalmazkodó készséget, erkölcsi érzéket, megbízhatóságot, feszültségtűrést, és lojalitást is mér az adóhatóság háromfős pszichológiai laboratóriuma.

Jelentkező legyen a talpán, aki bírja

A számítógéppel végzett alkalmassági vizsgálat négy tesztcsoportból áll: az első a figyelemkoncentrációs vizsgálat, amely tízperces, idegölő feladat. Apró geometriai ábrákkal kell erős koncentrációt igénylő, monoton cselekvéssort végezni, amit olykor direkt zavaró körülménnyel (villódzó monitor) súlyosbítanak. Ezzel mérik azt is, hogy az alany mennyire pontosan és milyen gyorsan dolgozik, illetve mennyire fáradékony.

A második az intelligencia-teszt, amely körülbelül hatvan percig tart, ezzel a kombinációs készséget, mondatkiegészítésekkel a gondolkodás önállóságát, számolást, memóriát, a gondolkodás elemző jellegét vizsgálják. „A számolási feladatok rendszerint a fiatalabb korosztálynak rosszabbul mennek, talán ez a matematikaoktatásnak tudható be, a térlátást, térelképzelést igénylőek pedig rendszerint a nőknek sikerülnek gyengébben” – mondta Szombathelyi Csilla, az APEH vezető pszichológusa. Ezekben a feladattípusokban az Index tesztalanya is alul maradt.

A személyiség-vizsgálat legalább olyan hosszú, mint az intelligencia-teszt, itt állításokról kell megmondani, hogy igazak, vagy hamisak-e a tesztkitöltőre nézve. A társas interakciók során jellemző magatartástípusokat, kiegyensúlyozottság és önbizalom mértékét, szociabilitást, a felettes én funkciókat, tolerancia- és önkontroll-készséget mérnek a kutatók. Az állításokat ismerve nem nehéz rájönni arra, hogy mit igyekszik vizsgálni a teszt, a megbízhatóságot pedig az állítások ismétlésével vizsgálják. Arra viszont nem sikerült rájönni, hogy a csiklandósságra vonatkozó kérdés miként befolyásolja az adóhatósági munkát. „A tesztbe építve szerepelnek olyan ellenőrző pontok, amelyek miatt a vizsgálat átverhetetlen” – fogalmaz a vezető pszichológus. Az APEH ugyan bepillantást engedett a sajtónak a tesztbe, négy újságíró el is végezhette a maratoni pszichológiai felmérést. Azt azonban a pszichológusok etikai kódexére hivatkozva nem engedte az adóhivatal, hogy a vizsgálat pontos tartalmáról bármilyen információt közöljünk. Az újságírók által kitöltött nyilatkozattal is megerősítették a teszt titkosítását, még a tesztek neveit sem szabad publikálni, ellenkező esetben ugyanis Szombathelyi Csilla szerint a jelentkezők felkészülhetnének a típusfeladatokból.

Az utolsó teszt a munkaérték-teszt, ahol újabb állításokkal a vizsgálati személynek például a kreativitáshoz, anyagi ellenszolgáltatásokhoz való viszonyát vizsgálják. „Ha itt az jön ki, hogy valakinek az a legfontosabb, hogy szép nagy irodája legyen, lehetőleg a Dunára nézzen, és drága bútorok legyenek benne, akkor lehet, hogy nem az APEH számára a leginkább megfelelő munkakörnyezet” – mondja Szombathelyi Csilla. A rendelet a teszt alapján átirányítást is enged, például hiába jelentkezett valaki az adóhatóság revizorának, lehet, hogy inkább könyvelői feladatkört ajánlanak fel neki.

A teszt megterhelő, aspiráns legyen a talpán, aki ezután pengén teljesít az állásinterjún. Az előéletét, rátermettségét, motivációit elemző szakmai interjú csak a két és fél órás, igazán fárasztó megpróbáltatás után következik. A minősítést a labor azok esetében is tíz évig őrzi, akiket végül nem vettek fel, viszont a vizsgálati dokumentációt az eredmény közlésétől számított tizenöt napon belül megsemmisítik. A labor javaslatot tesz, és ha ez a javaslat elutasító, a jelölt fellebbezhet. Ekkor újra végigcsinálhatja az alkalmassági vizsgálatot, a három közül egy másik pszichológussal. A lelki egészséget vizsgáló alkalmassági mellett az orvosi vizsgálat is kötelező az adóhatósági munkához. Az Index munkatársának értékelésében csak annyi hangzott el, hogy a jelentkező szociábilis, a társadalmi problémák iránt érzékeny, viszont lázadó és makacs, ami gondot jelenthet az adóhatósági munkában.

Csak az újakat tesztelik

Az APEH jelenlegi, tizenötezres alkalmazotti köre megmenekül a kötelezettség alól, őket nem tesztelik, csak az új jelentkezőket. 2001 előtt is mérték az adóhatósági jelentkezők pszichikai rátermettségét, de azután személyiségi jogokra hivatkozva megszűnt ez a kötelezettség. Most ezt az időszakot zárta le a PM-rendelet. Jóri András adatvédelmi biztos ugyanakkor vizsgálatot indított az alkalmassági teszt miatt, szerinte a rendeletnek formai és tartalmi hibái vannak. Indoklása szerint a személyes adatokhoz fűződő jog alapjog, amelyek korlátozását csak törvényben lehet jogszerűen elrendelni, egy rendelet nem lehet elég hozzá. (A jogszabályban az szerepel, hogy a részvétel önkéntes, viszont aki nem esik át a vizsgálaton, az a gyakorlatban nem dolgozhat az APEH-nél.)

Az adatvédelmi biztos azt is kifogásolja, hogy a rendelet indokolatlanul széles körben ír elő adatkezelést. A szabályozás megszabja azokat a munkaköröket, amelyekre a pszichikai vizsgálat vonatkozik, ezek között van például az APEH-es webszerkesztő és webfejlesztő is. Az ombudsman szerint "egészen abszurd módon" kizáró okként jelöli meg a rendelet azt is, ha valaki pszichiátriai kezelés alatt áll. Ide tartozik ugyanis "ha valaki egy családi tragédia után elmegy a klinikára, mert reaktív depressziója van. Ez mindenkivel előfordulhat"- érvelt Jóri András. Az APEH vezető pszichológusa az ombudsmani kifogásra reagálva azt mondta, mérlegelik a pszichiátriai kezelés alatt állók jelentkezését. „Egyfelől a jelölt elhallgathatja, ha ilyen kezelés alatt áll, másfelől viszont nekünk, és az adófizetőknek is érdemes tudni, ha valakit kezelnek, mert például nem lehet előre látni, mennyi ideig tart a betegsége, tartósan kieshet a munkából. Sok esetben ezt az APEH nem vállalhatja fel” – magyarázta a vezető pszichológus.

Bár az adóhatóság belső vizsgálata szerint a dolgozók átlagos intelligenciája a magas (115) tartományba esik, és a korrupció a közigazgatási szakmák közül az adóhatósági dolgozóknál a legkisebb, szerintük mégsem árt a pszichológiai vizsgálat. „Volt olyan munkatársunk, akinek a pszichés betegsége odáig fajult, hogy saját családját akarta tönkretenni APEH-es ellenőrzéseken keresztül. Ma már nem dolgozik nálunk” – mondta Bakonyi Ágnes, az APEH szóvivője.