Radioaktivitáson él az aranybányában talált baktérium

Izgatottan vizsgálják az asztrobiológusok a Desulforudis audaxviator baktériumfajt, amelyet két évvel ezelőtt fedeztek fel a dél-afrikai Mponeng aranybányában. A hosszúkás mikroba 2,8 kilométeres mélységben, a külvilágtól teljesen elszigetelve, sötétben és oxigéntől elzártan éli mindennapjait, 60 Celsius-fokos a hőségben.

Egyedül jár

Amikor Dylan Chivian, a kaliforniai Berkeley Laboratórium munkatársa megkapta az aranybányából felhozott folyadékmintát, több új faj felfedezésére számított. A mintában talált genetikai örökítőanyag 99,9 százaléka azonban egyetlen új fajhoz tartozott, a maradék 0,01 százaléknyi szennyeződés pedig a laboratóriumban és a bányában került a mintába.

Ez az első olyan élő közösség, amely egyetlen fajból áll. Az ökoszisztéma egyetlen tagjának egyedül kell előállítania az élethez szükséges alapanyagokat, élettelen anyagok feldolgozásával.

Eddig csak olyan földi ökoszisztémákat ismertünk, amelyek valamilyen módon kapcsolatba hozhatók a napfénnyel. Noha az óceánok mélyére egyetlen halovány napsugár sem jut el, a mélytengeri élő lények áttételesen kapcsolatban állnak a napfénnyel: hasznosítják a vízben feloldott oxigént, amelyet a felszín közelében fotoszintetizáló plankton állít elő.

Lehetne marslakó

Chivian elemzése szerint a D. audaxviator a sziklákban lévő urán radioaktív bomlásából nyer energiát, és génjei a létezéséhez szükséges összes aminosavat le tudják gyártani. Emellett a baktérium endospóra kialakításával meg tudja védeni magát a környezeti ártalmaktól – a DNS és az RNS kiszáradásától, a mérgező anyagoktól, valamint az éhen pusztulástól.

A baktérium génkészlete minden olyan elemet tartalmaz, amely a földön kívüli élethez szükséges, mondják a tudósok. Egy ilyen élőlény simán életben maradhat a Mars felszíne alatt vagy a Szaturnusz hatodik legnagyobb holdján, az Enceladuson.

A baktérium néhány génjét más rokon fajoktól szerezhette be, egyes génjei pedig az archaeákkal való rokonságára utalnak. Az archaeák az élő szervezetek egyik csoportja, a baktériumoktól különböző organizmusok tartoznak ide, és nagy részük extrém körülmények közt él. Chivian szerint a D. audaxviator semmit sem tud kezdeni az oxigénnel, mert hosszú ideje nem szívott friss levegőt. Génjei a Föld középpontja felé tartó vándorlása során alakulhattak ki.