Teréz
5 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Bacilus pörgeti a nanomotort

2006.09.11. 11:00
Emlékszik még arra, amikor a Fantasztikus utazásban a lekicsinyített és egy haldokló diplomata testébe fecskendezett Raquel Welch szembeszállt a gonosz fehérvérsejtekkel, aztán meglépett a minitengeralattjáróval? A zsugorítás titkát ugyan még nem ismerjük, de a motor már megvan ehhez az akcióhoz.

A Tokió melletti AIST kutatóintézet munkatársainak sikerült megalkotniuk az első olyan mikromechanikai szerkezetet, amelynek élő komponens is található az alkatrészei között. A működését tekintve leginkább egy miniatűr mókuskerékhez hasonlítható motor egy vájattal ellátott mikroszkopikus körgyűrűből, és egy erre illeszkedő hatágú rotorból áll; ezek között található az üzemanyag, akit úgy hívnak, hogy Mycoplasma mobile.

Dolgozz, baci!

A genetikai úton, kifejezetten a projekt kedvéért kifejlesztett, egy mikrométer hosszúságú baktérium a természet egyik leggyorsabb mikrobája: óránként akár 1,8 centit is képes megtenni, ami emberléptékkel mérve nagyjából 32 km/h-nak felel meg. A körgyűrű vájatában levő speciális, glükóztartalmú protein készteti mozgásra a bacilust, aki ezzel együtt a rotort is forgatni kezdi. Az így létrejött motor további üzemanyagként csak glükózt igényel, nedves környezetben is működik, és képes megjavítani saját magát - a teljesítménye viszont még nem az igazi.

2 fordulat/óra

A jelenleg 100 bacilussal működő motor ugyanis percenként átlagosan két teljes fordulatot produkál, ami a projekt egyik vezető nanotechnológusa, Hiracuka Juicsi szerint a baktériumok számának növelésével megsokszorozható. A kutató reményei szerint az apró biomotor mikrorobotok működtetésére lesz alkalmas, és később akár elektromosságot is generálhatnak a segítségével. Az élő mikrobák használata áttörés a biomolekuláris motorok tudományterületén, ahol már évek óta az önjavító, önfenntartó motorok fejlesztése a cél.