Baktériumtól volt halálos az influenzajárvány
Baktériumfertőzés ölte meg az 1918-as világjárvány áldozatainak többségét. Amerikai kutatók ebből arra következtettek, hogy eltúlzottak lehetnek az influenza várható következményeivel kapcsolatos jóslatok. A kutatás eredmény egyben azt jelzi, hogy az influenza elleni küzdelemben nemcsak vírusellenes szereket kell felhalmozni, hanem nagy mennyiségű antibiotikumot is.
Az 1918-ban kitört világméretű influenzajárvány másfél év alatt több mint ötvenmillió embert megölt. Keith Klugman, az atlantai Emory Egyetem kutatója a járvánnyal kapcsolatos információk elemzésével rájött, hogy átlagosan 7-11 nap alatt vitte el az embereket a járvány. Ez sokkal inkább bakteriális, mint vírusos fertőzésre utal.
Az influenzás emberek gyakran felülfertőződnek baktériummal is, 1918-ban ez a Streptococcus pneumoniae lehetett, amelyet akkor még nem tudtak gyógyítani. Ma már antibiotikumokkal és megelőző védőoltással is lehet küzdeni az tüdőgyulladást és agyhártyagyulladást okozó baktérium ellen.
Nem lesz baj?
Járványtani szakemberek és virológusok szerint az influenzavírusok mutációja következtében pár éven kitörhet egy világméretű járvány, és erre akkor van a legnagyobb esély, ha a H5N1 madárinfluenza vírustörzs valamelyik faja és egy humán influenzavírus mutálódik. Klugman szerint ez ma már sokkal kevesebb halált okozhat, mint kilencven évvel ezelőtt. Az atlantai kutatók jelenleg modellezik a járványt és kezelését, kitérve arra az esetre is, ha a felülfertőző baktériumok ellenállóvá válnának a most rendelkezésre álló antibiotikumoknak.