Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Tudomány cikkek
-
Rettegett zombivírusokat rejthet az olvadó jég, a WHO már készül a legrosszabbra - 16 millió éves „gyémántra” bukkantak a tudósok Dominikán
- Sosem látott színt fedezhettek fel a tudósok
- Kiszámíthatatlan, milyen idő csap le ránk a következő hónapokban
- Rálelhetünk a szerelemre a neten, csak már nem akarunk
Beszélt nyelv és érzékelés, észlelés viszonya régóta tudományos viták, vizsgálatok tárgya. A kérdést sokáig az agy funkcionális felépítésének megkerülésével közelítették meg. Rosszul tették, hiszen idegsejtjeink szerveződése határozza meg, hogy anyanyelvünk miként befolyásolja a látást.
Befolyásolja - legalábbis félig. A korábbi tanulmányok meglehetősen sarkított, igenlő vagy nemleges választ adtak a kérdésre. Az első (etnolingvisztikai indíttatású) megközelítés az 1930-as években, a Sapir-Whorf (vagy csak Whorf) hipotézisben megfogalmazott nyelvi relativizmusra vezethető vissza: anyanyelvünk amellett, hogy gondolatainkat formába önti, magát a gondolkodásunkat is alapvetően meghatározza. Más anyanyelvűek másként érzékelik a világot - mondja ki a tetszetős, ám teljes egészében még nem bizonyított elmélet.
Látómezők
A Chicagói és Berkeley Egyetemen nemrég folytatott kísérletek tanulsága, hogy részben mindkét álláspont igaz. A nyelv jobboldali látómezőnk vizuális megkülönböztető készségét élesíti, a baloldaliét viszont nem. Azaz, a nyelvi kategóriák egyszerre szűrik, és nem szűrik a vizuális világra vonatkozó képzeteinket.
A beszédfolyamatokat túlnyomórészt a vizuális információt a jobb látómezőből közvetlenül kapó baloldali agyféltekénk dolgozza fel. "Így nyer értelmet azon állítás, hogy a bal agyfélteke sokkal erőteljesebben befolyásolja a látómező jobb oldalán történő érzékelést, mint a balt" - magyarázza Terry Regier, a Chicagói Egyetem Pszichológia Tanszékének tanársegéde. És még az sem kizárt, hogy a baloldalira egyáltalán nincs hatással.
Az állítást igazoló kísérleteket a kaliforniai Berkeley Egyetem Kognitív és Agytudományok Intézetének laboratóriumában végezték. Egyetemi hallgatók és egy olyan páciens voltak a tesztalanyok, akinek korábban sebészi beavatkozással választották szét az agyféltekéit. "Amikor a kísérletet követően először megláttam az adatait, annyira izgatott lettem, hogy munkatársaimat az éjszaka közepén hívtam fel" - nyilatkozta az eredményeket összefoglaló tanulmány szellemi inspirátora, Aubrey L. Gilbert, a Berkeley Helen Wills Idegtudományi Intézet PhD-hallgatója.
Zöld vagy kék?
A Sapir-Whorf hipotézis értelmében az angolban több, más nyelvekben esetleg nem létező megkülönböztetés található, és fordítva. Például két különböző szóval jelölik a kéket és a zöldet, míg egy sor nyelvben csak egyet használnak a kettőre. Paul Kay (Nemzetközi Számítástudományi Intézet, Berkeley), a kísérlet egyik résztvevője egy korábbi tanulmányban rámutatott, hogy az angol és a mexikói tarahumara indián anyanyelvűek másként érzékelik a színeket. Előbbiek élesebb különbséget észlelnek a két szín között.
Jelen kísérlet lényegében megismételte a korábbi teszt angol nyelvre vonatkozó részét, viszont - amit még senki nem tett előttük - a színeket a jobb és a baloldali látómezőnek egyaránt megjelenítették.
Valamennyi kísérleti alanynak színes kockákból összeálló karikát mutattak. Egy - hol a kör jobb oldalán, hol a balon feltűnő - kakukktojás kivételével az összes kocka egyforma színű volt. A résztvevőknek billentyűzet-jellel kellett megválaszolniuk, melyik oldalon található a kakukktojás. Mivel csak árnyalatokkal különbözött tőlük, a színt vagy ugyanúgy "zölddel", vagy más szóval ("kék") jelölték, mint a többit. Meglepő módon a (zöld-kék) nyelvi különbség csak akkor növelte az érzékelésbelit, amikor a kakukktojást a látómező jobb oldalán észlelték. Ilyenkor sokkal gyorsabb válaszokat adtak. Beigazolódott, amit a kutatók sejtettek.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
