25 ország háromszáz kutatójának hatéves munkájával elkészült a szarvasmarha genetikai állományának szekvenálása, leírása, mely hosszabb távon jobb minőségű húst, több tejet eredményezhet. Az eredményt az amerikai Science magazin pénteki számában, valamint a Genome Biology című szaklapban tették közzé.
Az elemzett minták az L1 Dominette 01449 jelű Hereford fajtájú, egy montanai farmon élő szarvasmarhától (Bos taurus) származtak. A genom mintegy 22 ezer gént tartalmaz, melyek 80 százaléka egyezik meg az emberével. Az emberi genomban 20-25 ezer gén van.
A kutatók azt is megállapították, hogy az ember kromoszómáinak szerveződési módja közelebb áll a tehénéhez, mint a laboratóriumi emlőskísérletekben leggyakrabban alkalmazott egerekéhez vagy patkányokéhoz. A szarvasmarhagenomban is vannak ismétlődő szakaszok, a DNS-molekula egy-egy nagyobb darabja többször előfordul a genetikai állományban. A szakemberek szerint a duplikációk a szarvasmarhánál az immunitáshoz, agyagcseréhez, emésztéshez, szaporodáshoz és a tejelválasztáshoz köthetők.
A Science magazinban megjelent másik tanulmány szerint egyidejűleg más fajtájú tehenek közelítő génszakaszolása is elkészült az összehasonlítás érdekében.
A 35 millió dolláros (közel 8 milliárd forintnak megfelelő) programot az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma és Nemzeti Egészségügyi Intézete irányította, a szekvenáló projektet amerikai és ausztrál kutatók koordinálták.