Egyetlen gén mutációja okozza a tacskó és még 18 kutyafajta jellegzetes rövid lábait. A kutatók szerint a mutáció már azelőtt megjelent, hogy az ősember elkezdte volna háziasítani a kutyát.
Amerikai genetikusok megfejtették a tacskó rövid lábainak titkát. Az American National Human Genome Research Institute kutatóintézet tudósai 835 kutya DNS-mintáit elemezték, és hasonlították össze, ezekből 95 olyan fajtába tartozott, amelyeknek rövid lábai vannak (a tacskó mellett a pincsi vagy a basset hound ilyen jellemzően). A rövid lábak okát végül egyetlen mutáns génben sikerült megtalálni, ami összesen 19 kutyafajtában van meg.
A rövid lábú kutyák DNS-ében egy plusz másolat van abból a génből, ami az FGF4 nevű fehérjét termeli, ez a fehérje pedig a csontok növekedésében játszik nagy szerepet. A plusz gén egy úgynevezett mutáns retrogén, ami túltermelést idéz elő az FGF4-ből, az pedig módosítja a csontok növekedésének ütemét embriókorban. A tudósok szerint ez vezetett ahhoz, hogy a tacskónak, és társainak aránytalanul rövid lába lett.
Az, hogy ugyanannak a génnek a mutációja fellelhető az összes rövid lábú kutyában, arra utal, hogy a mutáció valamikor a faj evolúciójának korai szakaszában történt. A régészeti leletek szerint a kutyát nagyjából 14 ezer évvel ezelőtt háziasították a farkasból; a genetikusok szerint a mutáció még ezelőtt történt.
A felfedezés azt mutatja, hogy a retrogének sokkal nagyobb szerepet játszanak az evolúcióban, mint eddig gondoltuk, mondta el a Times Online-nak a kutatást vezető Heidi Parker, hozzátéve, hogy nagyon meglepte a kutatócsoportot, hogy egyetlen gén megváltozása milyen nagy hatással lehet. Az eredmények gyakorlati haszna emberi növekedési rendellenességek, csontrendszeri betegségek kezelésében, megelőzésében lehet nagy szerepe, amelyek hasonló genetikai jelenségekből indulnak ki.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
