A nemzetközi összefogással zajlott kutatásban a háziló (Equus caballus) részletes genetikai állományát írták le, és hasonlították össze az emberi genommal. "A lovak és az emberek hasonló betegségektől szenvednek, így a genetikai okok azonosítása mélyítheti mindkét szervezet működéséről szóló ismereteinket" - magyarázta Kerstin Lindblad-Toh kutatásvezető, a projektben részt vevő MIT egyetem munkatársa.
A lovak évezredek óta az ember környezetében élnek, becslések szerint 4-6 ezer éve háziasították őket. Erejüket hosszú ideig szállításra, közlekedésre, munkája segítésére használta az ember, ma már - főként a fejlett országokban - inkább szabadidős tevékenységeknél hasznosítja. Ahogy a legtöbb emlősé, a ló DNS-e is jelentősen hasonlít az emberéhez, kilencvennél több olyan örökletes betegséget ismernek a lovaknál, amelyek az embernél is előfordulnak. Az évek óta folyó Ló Genom Programhoz kapcsolódva a most közzétett tanulmányt három éve indította el a két nagy egyetem által közösen létrehozott Broad Intézet, a konzorciumban számos ország szakemberei együttműködtek amerikai kollégáikkal.
Az elemzett DNS-minta egy Twilight nevű telivér kancáé volt. Kiderült, hogy a ló DNS molekulája 2,7 milliárd egységből, nukleotid bázispárból áll. Ez valamivel több, mint a házikutyáé, de kevesebb, mint az emberé vagy a szarvasmarháé. A telivér genetikai állományának leírásán túl összehasonlították több más lófajta, így az amerikai quarter, az andalúziai, az arab, a belgiumi melegvérű, a hannoveri, a hokkaidói, az izlandi, a norvég fjordló, valamint a standardbred ló DNS-ét. A kutatócsoport felmérte a fajtákon belüli és a fajták közötti genetikai változatosság mértékét, és megalkotta az egymilliónál több, egypontos genetikai eltérés (az úgynevezett egypontos nukleotid-polimorfizmus, SNP-k) katalógusát. Az így kialakított, szabadon hozzáférhető lista segíthet a lovak és emberek betegségei hátterében lévő genetikai okok megfejtésében.