Áttörés az őssejtterápiában
Először alkalmaztak leukémiás embereknél sikeresen egy új technikát, amellyel elhárulhat a köldökzsinórból származó őssejtek átültetésének eddigi akadálya, azok csekély száma – jelentették amerikai kutatók a Nature Medicine című szakfolyóirat vasárnap megjelent számában.
A seattle-i Fred Hutchinson Rákkutató Központ munkatársainak sikerült egységnyi köldökzsinórvérből minden eddiginél több őssejtet tenyésztenie, amelyeket azután infúzió segítségével ültettek be tíz páciensnek. Így az összeférhetetlenség és a kilökődés veszélyétől mentes őssejtforráshoz juthatnak az arra rászorulók, kikerülhető a csontvelődonorok hosszas keresése.
Egységnyi köldökzsinórvérben csak mintegy tizedannyi őssejt található, mint amennyit a vérképzőszervi rákban szenvedő pácienseknek általában beültetnek a hagyományos csontvelői őssejtátültetés alkalmával. A köldökzsinórvérből kiinduló beültetéseknél ezért jóval hosszabb ideig tart az őssejtek kitapadása, ami fertőzéssel fenyegeti a legyengült immunrendszerű betegeket. A köldökzsinórvérben lévő őssejtek előnye azonban a donortól származó csontvelői őssejtekkel szemben, hogy a betegek immunrendszere könnyebben fogadja el azokat semlegességük miatt.
A kísérlet során a laboratóriumban módosított őssejtek minden korábbinál nagyobb mennyiségben szaporodtak: a CD34+ jelű, vérképző őssejtekből 164-szer több termelődött egységnyi köldökzsinórvérben. Ezekből a multipotens vérképző sejtekből valamennyi vérsejttípus képes kifejlődni.
A most megjelent tanulmányban ismertetik tíz páciens esetét is, akik az egyes fázisú klinikai próba résztvevői voltak. Ők két egységnyi köldökzsinórvért kaptak nagy kockázatú akut leukémiájuk kezelésére. A keringő őssejtek kitapadása átlagosan két hétre csökkent a módosított őssejtekkel a korábbi négy héthez képest, ameddig a köldökzsinórvérből származó, módosítatlan őssejtekkel való kezelés tartott.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
