Nagy aggyal jobban megy a Mario

Az agy mérete és az intelligencia közötti összefüggés többé-kevésbé igazolt, de nem kizárólag ezen múlik, hogy egy élőlény mennyire lesz sikeres – bizonyíték erre az is, hogy az elefánt agya nagyobb az emberénél, mégis az ember a legfejlettebb élőlény. A tudósok többek között azzal magyarázzák ezt, hogy az apróbb különbségek is számítanak: az egyes agyközpontok mérete is befolyásolja a mentális képességeket, és ezek a különbségek akár fajon belül, az egyes egyedeknél is kimutathatók.

Ezzel a feltételezéssel összhangban áll az Illinois-i Egyetem, a Pittsburgh-i Egyetem és a Massachussettsi Műszaki Egyetem tudósainak közös kutatása. A kutatók 10 férfi és 26 nő (mind egyetemi hallgatók) agyfelépítését vizsgálták MRI-vel, mindegyik alany kevesebb mint heti három órát játszott videojátékokkal a kísérletet megelőző két évben. Az alanyoknak a vizsgálat során egy, kifejezetten a vizsgálatra kifejlesztett videojátékkal kellett játszaniuk két órán keresztül, több mint tízszer.

A méret nem mindegy

A leegyszerűsített játékban a hallgatóknak egy erődöt kellett megsemmisíteniük egy nehezen irányítható űrhajóval, miközben elkerülték a pályán levő akadályokat. A hallgatók pontszámokat kaptak a sikeres találatokon túl azért is, ha ügyesen irányították az űrhajót, illetve ha elkerülték az aknákat és más tereptárgyakat. A csoport fele azt az utasítást kapta, hogy csak a minél magasabb pontszámra koncentráljon, a másik félnél viszont folyamatosan változtatták a prioritást: hol az űrhajó gyorsulásában, hol a sima irányításban, hol más játékelemben kellett kitűnniük.

A kutatók azt figyelték meg, hogy az első csoportban, illetve általában első egy-két órában – akkor, amikor a játék nyújtotta jutalomérzés a legintenzívebb volt – azok az alanyok teljesítettek legjobbak, akiknek az agyában nagy volt a nucleus accumbens nevű régió, ami az agy jutalomközpontjának fontos része. Hosszú távon viszont azok emelkedtek ki (különösen a második csoportban), akiknek az agyában a caudate és a putamen nevű agyterületek voltak nagyobbak – ezek az új képességek tanulásában és a változó környezethez való alkalmazkodásban játszanak szerepet.

A kutatók referenciaként megnézték minden alanynál a hippokampusz méretét is – ez az agyterület főként az emlékezésért, memóriáért felelős, a kutatók elgondolása szerint nem befolyásolhatta számottevően a kísérletet –, és ahogy várták, nem találtak összefüggést a kísérlet eredménye és a régió mérete között.

A kutatók a Cerebral Cortex nevű szaklapban publikálták a kísérletet, állításuk szerint az eredmény közelebb vihet a tanulási folyamat és az egyes emberek tanulási szokásai közti különbségek megértésében. Videojátékokat egyébként egyre többször alkalmaznak az agykutatók a vizsgálataikban, mert azon túl, hogy jól lehet velük egyszerű feladatokat modellezni, teljesen hétköznapi cselekvésnek számít, nem absztrakt kísérleti módszer.

A nyúl és a teknős

A tanulmány szerzői ugyanakkor egyértelműen kijelentik, hogy elutasítják azt az álláspontot, hogy a nagyobb agy mindig jobb, illetve hogy az egyes agyterületek mérete és a választott hivatás között bármilyen összefüggésnek kellene lennie. „Az agy is alkalmazkodik, változik, fejlődik” – mondta Arthur Kramer, az Illinois-i Egyetem professzora a BBC-nek. „Minél többet tudunk meg a felépítéséről és a funkcióiról, annál jobban megértjük kapcsolatukat a tanuláshoz.”

„A nagyobb aggyal született embert könnyen felülmúlja egy kisebb agyú. Nem az számít, hogy mekkora az agyad, hanem az, hogy mihez kezdesz vele” – csatlakozott Kramerhez Timothy Bates, az Edinburgh-i Egyetem pszichológiaprofesszora, aki nem vett részt a kutatásban. „Gondoljanak csak nyúlra és a teknős meséjére.”