Nem halálos ítélet a kezeletlen prosztatarák
Egy nemzeti rákregiszter adatait felhasználva jutottak arra a következtetésre, hogy tíz év leforgása alatt ezeknek a férfiaknak kevesebb mint három százaléka halt meg prosztatarákban.
"Az adatok azt mutatják, hogy a kis kockázatú rákkal élő páciensek túlnyomó többségének nincs oka pánikra. A prosztatarák valóban nem halálos betegség többé" – mondta el Grace Lu-Yao rákkutató, aki maga nem vett részt a tanulmányban. Mint hozzátette, a modern diagnosztikus eszközök olyan prosztatadaganatot is kimutatnak, amelyből talán soha nem fejlődik ki veszélyes betegség.
A Journal of the National Cancer Institute című szakfolyóiratban közzétett svéd tanulmányban 6800, prosztatarákkal diagnosztizált férfit követtek nyomon. A páciensek egy része különböző kezeléseket – műtéti beavatkozást, sugárterápiát – kapott, másik hányada azonban csak "figyelmesen várakozott", azaz rendszeres orvosi ellenőrzést végeztek náluk, ám a rák kezelésébe csak akkor kezdtek, ha az bizonyos szintet átlépett.
A vizsgálatban szereplő, hetven év alatti férfiak prosztatarák kockázata alacsony vagy közepes volt, amit több tényezőből állapítottak meg, így például a vér PSA (prosztata-specifikus antigén) szintjéből vagy az úgynevezett Gleason-pontszámból, amely a prosztatában található abnormális sejteket méri.
Mintegy nyolc év elteltével a szoros megfigyelés alatt álló férfiak 20 százaléka halt meg, ez nagyjából kétszerese a kezeltek csoportjában előfordult halálozásoknak. Kiderült ugyanakkor, hogy a halálesetek száma nem tért el a normál népességben tapasztalttól. A férfiak kevesebb mint 3 százaléka halt meg valójában a prosztatarák miatt, a nem kezelt páciensekről az is kiderült, hogy már kezdetben is betegebbek voltak.
A kutatók számításai szerint kezelés nélkül az alacsony kockázatú csoportba sorolt prosztatarákos férfiak 2,4 százaléka halna meg a betegségben tíz éven belül. Bár ez az arány mintegy háromszorosa a kezelt – műtéten vagy sugárterápián átesett – férfiak e betegség miatti halálozásának, nem lehet pontosan megállapítani, hogy ebben mennyire jelentős szerepet játszik a kezelést nem kapó férfiak általánosan rosszabb egészségi állapota.