A kísérletek végső célja, hogy képesek legyünk számítógépen megtervezni egy DNS-térképet, azt "kinyomtatni", majd egy sejtbe beültetve létrehozni a saját céljainknak megfelelő lényt - mondta a New York Times-nak az intézet alapítója és névadója, az emberi DNS-t feltérképező projektjével elhíresült John Craig Venter.
A Nobel-díjas biológus, Hamilton O. Smith által vezetett kutatócsapat egyelőre nem saját tervek alapján hozta létre a szintetikus DNS-t, hanem a Mycoplasma genitalium nevű baktérium kromoszómáit másolta le. A következő - és egyben a legnagyobb jelentőségű - lépés az lesz, hogy a szintetikus kromoszómát beültessék egy élő sejtbe, ami az első mesterséges élőlény megteremtését jelentené. Sikeres átültetést eddig csak a Mycoplasma baktériumok természetes kromoszómáival sikerült elvégezni, de a kutatók várakozásai szerint még 2008-ban képesek lesznek erre a szintetikus DNS-sel is.
A mesterségesen létrehozott génállomány 582 970 bázispárból állt, ami közel hússzor több, mint az eddigi legnagyobb szintetikus DNS. Ezt a csapat 101, egyenként 5-7 ezer bázispárból álló szekvenciából állította össze, amit hasonló kutatásokkal foglalkozó cégek készítettek el számukra. Az örökítőanyagban egyetlen gént változtattak meg, ami a baktérium fertőzőképességét kapcsolta ki (a Mycoplasma genitalium egyébként gyulladást okoz és szexuális úton terjed), és egy genetikai funkció nélküli plusz génszekvenciát, egyfajta vízjelet adtak hozzá, ami a DNS szintetikus mivoltát jelzi.
A szintetikus DNS előállítása egyelőre nagyon drága, bázispáronként nagyjából egy dollár a költsége, de Venter szerint ez az elektronikus csipekhez hasonlóan drasztikusan csökkenni fog a jövőben. Civil szervezetek szerint a szintetikus biológiát sürgősen szigorú ellenőrzés alá kell vonni, mielőtt tévedésből, vagy szándékosan veszélyes organizmusokat hoznak létre a tudósok.