Gekkók és kagylók adtak ötletet a szuperragasztóhoz
Amerikai kutatók a gekkó talpán található, néhány éve felfedezett mikroszőröket másolták le, és ötvözték a kagylók ragasztóanyagát másoló polimerrel, majd az egészet a processzorgyártásban használatos fotolitográfiával. Az eredmény a geckel, a vízálló, újrahasznosítható szuperragasztó.
A chicagói Northwestern University kutatói minden eddiginél hatékonyabb ragasztóanyagot fejlesztettek ki, amihez a gekkók és a kagylók által alkalmazott mechanizmusokat használták fel. A "geckel" (a gecko és mussel szavakból képzett fantázianév) nevű anyag nemcsak szupererős, hanem vízálló is, a vele megragasztott anyagokat pedig akár ezerszer is szét lehet választani és újra összeragasztani, mire elveszíti a tapadását.
A ragaszkodó van der Waals
A tudósok 2000-ben jöttek rá, mitől ragad olyan jól a gekkó talpa bármilyen felülethez, hogy akár egy üveglapon is képes fejjel lefelé megállni (sőt, a tapadás olyan erős, hogy az állat tömegének több százszorosát megtartja): a hüllő talpán több milliárd mikroszkopikus, hajszálszerű szálacska található. Az apró szőrök és a felszín között molekula-szinten gyenge kölcsönhatás (az úgynevezett van der Waals-erő) lép fel; ennek az összesített vonzóereje a tapadás titka. A kölcsönhatás csak addig él, míg a szőrök a felülettel megfelelő szögben érintkeznek, ha a gekkó megmozdítja a lábát, a vonzás megszűnik és az állat tovább tud lépni.
Vízálló kagylópolimer
A gekkó nem tud víz alatt kapaszkodni, a geckel igen
A gekkótól kölcsönzött technológiával brit kutatók 2003-ban fejlesztettek ki szupererős ragasztóanyagot. Ezt az amerikai kutatók most a kagylók által használt ragasztóanyagot másoló polimerrel ötvözték, így vízállóvá tették a tapadó felületet. A geckelt a kutatók szerint a gyógyszeripar és a robotika használhatná, de például készülhetnének a segítségével minden eddiginél praktikusabb ragtapaszok, amelyek vízállóak, ezért izzadság hatására sem válnak le.
A geckelt a félvezetőgyártásban is használatos fotolitográfiás eljárással készítették (ez ugyanaz a módszer, amivel a processzorok kapcsolási rajzait beleégetik a szilíciumba), az egyes szintetikus szőrszálak átmérője mindössze 60 nanométer, ami ezredrésze az emberi hajszálénak.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
