Lajos, Patrícia
18 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

Veszélyes kimenetelű szerencsejáték

2008.01.07. 10:24
Magyarországon ötpárti konszenzussal elfogadott moratórium akadályozza meg a génmódosított haszonnövények szántóföldi termesztését, mert az illetékes szakhatóság szerint sem környezetvédelmi, sem humánegészségügyi hatásaik nincsenek tisztázva, és bevezetésük gazdasági hátrányokkal járna. A magyar moratóriumot a génmanipulált vetőmagokat előállító óriáscégek és hozzájuk közel álló tudósok támadják, a génmanipulált fajták előnyös tulajdonságait hangsúlyozva. A szakemberek egy tekintélyes része viszont a kockázatokra figyelmeztet. Dr. Horváth Andrást, az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetének munkatársát arról beszélt, mit nyerhet és mit veszíthet az ország a génmanipulált haszonnövényekkel.

Darvas Béla professzor, ökotoxikológus kollégája egy éve azt mondta nekünk, hogy a GM-multik akadályozzák a vizsgálatait, számukra kedvezőtlen eredményei miatt a fajtatulajdonosok már nem működnek együtt a kutatóosztályával, nem adnak neki vetőmagot. Ez egyedi eset?

Nem egyedi eset. A GM-fajták tulajdonosai nem tesznek eleget az EU azon jogszabályba foglalt előírásának, hogy aki új terméket kíván bevezetni és forgalmazni, annak bizonyítania kell, hogy az ártalmatlan az emberi egészségre és a környezetre egyaránt. Ennek hiányában a hazai és az európai közvélemény bizalmatlanul fogadja a GM-növényeket.

Mit kellene vizsgálni a génmódosított haszonnövények kockázatelemzésénél?

A kockázatelemzés első lépése az, hogy számba vesszük az esetleges veszélyeket. Tény, hogy számos táplálkozási, takarmányozási, környezeti, mezőgazdasági és közgazdasági veszély körvonalazódott a GM-növények termesztése és fogyasztása körül.

Ezekre a veszélyekre kutatási eredmények és általános biológiai, ökológiai, közgazdasági összefüggések hívják fel a figyelmet, amelyek egyértelműen a GM-fajták termesztése ellen szólnak. A GM-fajtákat elterjeszteni kívánók ezeket az érveket tagadják vagy bagatellizálják. Ettől függetlenül nem kétséges, hogy igenis vannak konkrét és aktuális veszélyek.

Milyen eséllyel és mennyi idő alatt következnek be a lehetséges negatív hatások?

Az biztosan állítható, hogy minél nagyobb vetésterületen termelik a GM-fajtát, annál nagyobb az esély, hogy a már feltárt negatív hatások nemcsak hogy érvényre jutnak, hanem ha bekövetkeznek, rövid távon is érezhető károkat okoznak.

Mérlegelni kell a hosszabb távú veszélyeket is. Ma már több helyen, például az USA-ban, ahol ezeket a növényeket nagy területeken termesztik, a veszélyek konkrét problémákká váltak, a negatív hatások bekövetkeztek. Például rovarirtó-rezisztens gyomok szelektálódtak, vagy a génmegszökés miatt alig lehet találni hagyományos repcefajtákat. Kijelenthetjük, hogy az előrejelzett veszélyes folyamatok egy része néhány év vagy évtized alatt biztosan bekövetkezik.

Nem orvosolható ez a probléma a veszélyesnek bizonyult fajták kivonásával a termesztésből?

Tekintetbe kell venni, hogy az esetlegesen bekövetkező káros folyamatok visszafordíthatók-e, vagy sem. Fontos tudatosítanunk, hogy a GM-fajták termesztésének tiltása bármikor feloldható, a folyamat megfordítható. Viszont ha egyszer engedélyeztük a GM-fajták termesztésbe vonását, és aztán kiderült, hogy a veszélyek mégis valósak voltak, akkor a negatív hatások többsége, például a kártevők ellenállóvá válása, a génáramlás, a génmegszökés már nem hárítható el úgy, hogy egyszerűen beszüntetjük a GM-fajta termesztését.

Bár vannak ajánlások egyes kockázatok mérséklésére, ilyen például a szegélysorvetés, ezek hatékonysága sok esetben kétséges. A GM-fajták termesztésével elinduló veszélyes folyamatok jelentős része nem fordítható vissza.

Milyen károk keletkezhetnek?

Kétféle lehetséges kárt kell összehasonlítani: az egyik akkor merül fel, ha a GM-fajta termesztését megtiltjuk, jóllehet a fent jelzett veszélyek nem valósak; a másik pedig akkor, ha a GM-fajtát engedélyezzük, és a negatív hatások kialakulnak. Könnyen belátható, hogy nincs kár akkor, ha engedélyezzük a termesztést, és nem jelentkezik semmilyen probléma; vagy ha ugyan jelentkeznének a negatív hatások, de megtiltottuk a termesztést.

Ki viseli az esetleges károk kockázatát?

A tiltva, pedig nincs veszély esetben a GM-fajtatulajdonos és vetőmag-előállító cég gazdasági veszteséget könyvelhet el a konkurens cégekkel szemben. A gazdáknak ebben az esetben csak akkor lenne veszteségük, ha a GM-technológia olcsóbb lenne más mezőgazdasági eljárásoknál, és ha a piaci kereslet a GM-fajtákat részesítené előnyben. Az emberek többsége csak akkor szenvedne kárt a GM-fajták tiltása esetén, ha a GM-technológia lenne az egyetlen, alternatíva nélküli környezetkímélő mezőgazdasági módszer; ez azonban nem igaz.

Az engedélyezve, pedig van veszély esetben a GM-fajtatulajdonos ugyan nyereséget könyvelhet el, de környezetünket és a természetet, egyúttal közvetlenül vagy közvetve az emberek többségét is súlyos problémák fogják terhelni. Ha a veszélyek igaznak bizonyulnak, akkor rezisztenssé váló kártevők és szupergyomok, megemelkedő vegyszerdózisok, kipusztult állatok, leromlott talajélet, a katasztrófa közelébe sodródó labilis produkciójú mezőgazdaság, valamint az emberek allergiás és más betegségeinek kialakulása kíséri a GM-fajták térhódítását.

Mennyire kockázatos a GM-fajták választása a növénytermesztők számára?

A tiltva, pedig nincs veszély esetben csak a GM-fajtatulajdonos és vetőmag-előállító pénzügyi kockázata egyértelmű. A gazda számára viszont vannak alternatív mezőgazdasági technológiák, amelyekkel a piacot is figyelembe véve legalább olyan gazdaságosan állíthatja elő a terményt, mint a GM-technológiával. Ráadásul vannak olyan mezőgazdasági módszerek, például az organikus gazdálkodás, amelyek sokkal természetközelibbek a GM-technológiánál.

Sokkal nagyobb a kockázat az engedélyezve, pedig van veszély esetben, mert ekkor a veszélyek a társadalom nagy részét fenyegetik, az emberek a saját egészségüket és környezetük egészségi állapotát kénytelenek kockára vetni. A káros folyamatok ebben az esetben nagyrészt visszafordíthatatlanul jelentkeznek a természeti környezet leromlásában, a mezőgazdaság hatékonyságának csökkenésében, az emberek egészségének romlásában. Hangsúlyozni kell az Európai Unió által is deklarált elővigyázatossági alapelvet, és ki kell mondani: ez a kockázat túl nagy!

A GM-fajtát elvetni készülő gazdákat pedig arra figyelmeztethetjük, hogy ha engednek a GM-fajta-tulajdonos cégek nyomásának, akkor egy halmozottan veszélyes kimenetelű szerencsejátékba vágnak bele, és ezzel a döntésükkel el kell számolniuk embertársaiknak és az utódaiknak is.