A H9N2-es egészen kicsi módosulással képes fertőzni és terjedni - állapította meg a marylandi St. Jude Kutató és Gyermekkórház kutatócsoportja. A legtöbb virológus egyetért egy pandémiás (az egész világra kiterjedő) influenzajárvány elkerülhetetlenségében. Senki sem jósolhatja meg pontosan a betegség okozóját, de eddig a madárinfluenza H5N1-es változata tűnt a leggyanúsabbnak, amely már eddig is 385 személyt fertőzött meg, közülük 243-at meg is ölt 2003 óta. Ma elsősorban még a madarak betegsége: eddig 300 millió háziszárnyast öltek le miatta, de könnyen mutálódik, így könnyedén átalakulhat más fajok, így az ember halálos kórokozójává.
A H9N2-es rokontörzs is a madarakat fertőzi meg, de Hongkongban négy kisgyermeknek okozott már enyhe lefolyású betegséget, valamint sertésekből és más emlősállatból is kimutatták mind Európában, mind Ázsiában.
A marylandi kutatócsoport módosította a H9N2-est, majd a vírusfertőzések szempontjából az ember szervezetéhez rendkívül hasonló módon viselkedő görényeken próbálta ki. Egy egyszeres mutáció sokkal virulensebbé és fertőzőképesebbé teszi a vírust, valamint könnyebben terjed állatról állatra a kór. Ha a H9N2-es törzset a H3N2-essel (amely a közönséges szezonális influenza okozója) kombinálják, szintén növekszik a fertőzőképesség. A kutatók szerint az effajta kombináció könnyedén előfordulhat a természetben is, ha valaki egyszerre fertőződik meg mindkét vírussal.
Az egyetlen megnyugtató tény, hogy a laboratóriumban előállított veszélyes H9N2-es képtelen a levegőn át terjedni, ezért emberről emberre csak tárgyak közvetítésével kerülhet át. "Bár a levegőn át nem fertőz, számos emberi szövetben szaporodik, hasonló tüneteket okozva, mint a közönséges H3N2-es" - írták a virológusok.
A madárinfluenzának több száz vírustörzse ismert, közülük négy - a H5N1, a H7N3, a H7N7 és a H9N2 - fertőzött meg eddig embert a WHO jelentése szerint.