Génmanipulációval az éhezés ellen?

Az ISAAA karitatív szervezetként határozza meg magát, de a szervezet elnökének előadásából kiderült: erősen elkötelezett a génmanipulált haszonnövények globális elterjesztése mellett. A fejlődő országokban tevékenyen is részt vesz az általa technológia-transzferként emlegetett folyamatban, melynek eredményeképpen a szervezet álláspontja szerint több élelmiszer, takarmány, rost és üzemanyag jut majd annak a 800 millió embernek, akik a Földön jelenleg is éheznek.

A szervezet munkája is hozzájárul ahhoz, hogy a fejlődő országokban ma már gyorsabban terjednek a nagyjából tíz éve hozzáférhető, "technológiailag feljavított" haszonnövények az ipari országoknál. A szervezet adatai szerint génmanipulált haszonnövényeket az elmúlt tíz évben a világon összesen 102 millió hektáron, összesen 10,3 millió gazdaságban termesztettek, és az adaptáció üteme - az előzetes várakozásokkal ellentétben - elsősorban a fejlődő országokban gyorsul. "Ez az újabb kori történelem leggyorsabban elterjedő új termesztési technológiája" - mondta az ISAAA elnöke.

James a hatvanas évek elején lezajlott "zöld forradalomhoz" hasonlította a génmanipulált fajták terjedését: akkor az új, magas hozamú gabonafajták termesztésbe vonása enyhítette az éhezést a fejlődő országokban. A "zöld forradalmat" az a Rockefeller Alapítvány támogatta, amely jelenleg az ISAAA egyik fő szponzora. James szerint az általa inkább "biotechnek" nevezett génmanipulált haszonnövények legnagyobb haszna a "milleniumi fejlesztési célokhoz" való hozzájárulásuk lesz, melyek a szegénység és az éhezés 50 százalékkal való csökkentését tűzték ki 2015-ig. Az ISAAA előrejelzése szerint 2015-re a világ nagyjából negyven országában több mint 200 millió hektáron termelnek majd génmanipulált haszonnövényeket.

A GMO-fajtákat termelő országok száma tavaly 21-ről 22-re emelkedett: Szlovákiában először vetettek az EU által már engedélyezett, de Magyarországon még moratórium alatt álló rovarrezisztens Bt-kukoricafajtákat. A Bt-kukorica összes termőterülete a fajtát már termelő öt EU-országban több mint ötszörösére emelkedett. Globálisan a génmanipulált növényeket termesztő országok fele fejlett, fele fejlődő ország, a gazdaságok 90 százaléka azonban olyan forrásszegény, kis földdarabon gazdálkodó fejődő országbeli farmer, akik így magasabb jövedelmet érhetnek el.

2006-ban a génmanipulált fajtákat legnagyobb területen termelő Egyesült Államokban új génmanipulált haszonnövényt, herbicidtoleráns kukoricát hoztak forgalomba, és növekszik az egynél több mesterségesen bevitt gént (és az általa megjelenített tulajdonságot) hordozó fajták száma is. A legfőbb biotech haszonnövény 2006-ban is a génmanipulált szójabab volt, utána a kukorica, a gyapot és az olajrepce következik. Génmanipulált növények élelmiszer- és takarmánycélú importja jelenleg 29 országban elfogadott - Japán például nem termeszt, de fogyaszt "biotech" növényeket.

Egy az ISAAA által hitelesnek tartott felmérés szerint a biotech gazdálkodók globális nettó gazdasági haszna 2005-ben 5,6 milliárd dollár volt, a GMO-fajták megjelenésétől, 1996-tól 2005-ig terjedő időszak teljes haszna pedig 27 milliárd dollár, az összesen megtakarított rovarirtószer mennyisége pedig 224300 millió tonna hatóanyagra becsülhető. A GM-fajták - James szerint - az üzemanyagmegtakarítás és a kevesebb szántás miatt csökkentik az éghajlatváltozást okozó széndioxid kibocsátását is, és a GMO-fajták ilyen szempontból is hasznos alkalmazásának ígérkezik a bioetanol és a biodízel gyártása.

James rendkívül reményteljes jövőképet festett a génmanipulált haszonnövényeknek: hamarosan megjelennek a második generációs, például a szárazságtűrő fajták, amelyek különösen értékesek lesznek a fejlődő országok számára. A bevitt tulajdonságok választéka szélesebbé válik, megjelennek olyan minőségi tulajdonságok is - mint például a magas omega-3 zsírsavtartalom - melyeknek hatására a fejlett országokban is növekszik a biotech termények fogyasztói elfogadottsága.

Összességében tehát (a multinacionális GMO-óriások által támogatott Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület meghívására) szélsőségesen GMO-párti előadást tartott Clive James a Magyar Tudományos Akadémián, elhallgatva a génmanipulált haszonnövények bevezetésével kapcsolatos tudományos és gazdasági ellenérveket - ezekről egy korábbi cikkünkben, és Darvas Béla ökotoxikológussal készült interjúnkban olvashat részletesen.

A génmanipulált fajták bevezetését ellenző civil szervezet, a Friends of The Earth nigériai szóvivője így kommentálta az ISAAA hurráoptimista éves jelentését az AP-nek: "Jelenleg nincs olyan GMO-haszonnövény a piacon, amely enyhítené az éhínséget vagy a szegénységet Afrikában, vagy másutt. A GMO-fajták nagy többségét arra használják, hogy állati takarmányokat állítsanak elő belőlük a gazdag országok húsigényének kielégítésére."