Díjnyertes gének a klónöszvérben

Az eljárás a korábbi klónozási módszereknél kevésbé volt körülményes: Gordon L. Woods, az idahoi egyetem munkatársa és csapata ugyanis magzati sejteket használt, és a tapasztalatok szerint a felnőtt sejteknél jóval egyszerűbb magzati sejteket klónozni. Az eddigi emlősklónozási kísérleteknél mindig felnőtt sejtekkel dolgoztak.

Magasabb koncentráció

Az Idaho Gemnek (Idaho Ékköve) elnevezett öszvér a díjnyertes Taz genetikai értelemben vett testvére. A kutatók pároztatták Taz szüleit, és 45 napig hagyták növekedni a magzatot, melynek sejtjeit azután felhasználták a klónozáshoz. Az öszvér magzati sejtjeiből kivont DNS-t egy ló sejtmagjától megfosztott petesejtjébe ültették be.

A petesejteket különböző koncentrációjú kálciumoldatokban fürdették. Woods elmondta, hogy a más emlősök klónozásához használt koncentráció csupán két, később megszakadt terhességhez vezetett 132 kísérletből. Magasabb koncentráció esetén nagyobb sikerrel jártak, ennek eredménye Idaho Gem és másik két megszületendő öszvér. Más kutatókkal ellentétben a klónozott petesejteket azonnal beültették a méhbe, és nem hagyták őket előzetesen laboratóriumi körülmények között fejlődni.

Még kettő születik

A 307 próbálkozásból 21 vezetett terhességhez, ezek közül három lett sikeres. Idaho Gem május 4-én született, a másik két öszvércsikó születését júniusra, illetve augusztusra várják. A négy évig tartó, 400 ezer dollárba kerülő projektet egy idahoi üzletember finanszírozta.

A kutatók úgy vélik, hogy hasonló módszerrel lovakat is lehetne klónozni. Ez nagy előrelépés lenne, ugyanis a lovak esetében eddig egyik eljárás sem működött problémamentesen; a szakértők ezért biztató jelnek tartják, hogy most megszületett az első egészséges klónozott lóféle.