További Biotech cikkek
"Az Escherichiát gonosz, káros dögként beállítani vétek, és erős előítéletességre utal" - védi meg a baci hírnevét Pósfai György, szegedi biológus, a kutatás vezetője. A baktériumok szinte mindenütt, így az emberi szervezetben is állandóan jelen vannak: a belőlük összeálló bélflóra felelős többek között a vastagbél ürülését kísérő mozgásokért. Ha a tenyészet eltűnik, az krónikus székrekedést is okozhat.
"Szegeden először egy amerikai együttműködés nyomán kezdtünk el komolyabban foglalkozni az E.coli baktériumok genetikájával. A baci egyik altípusa - a hamburgerkóli - veszélyes ételfertőzést okoz, az ebben szerepet játszó genetikai fegyverek (gének) feltérképezésében vettünk részt. A kész géntérképet összehasonlítva egy ártalmatlan variánséval az a terv körvonalazódott, hogy a kólit megfosztjuk a veszélyes ill. fölösleges tulajdonságaitól, és egy olyan egyszerűsített sejtet hoznánk létre, amelynek csak az lenne a dolga, hogy teljes gőzzel él".
Génlövölde
Kólibaktérium
Az elhatározást tett követte, és Szegeden - együttműködve az amerikai Wisconsin Egyetemmel - beindult a gének elleni hajtóvadászat. Maga a folyamat egyébként úgy zajlik, hogy a kutatócsoport tagjai becsapják a sejtet. A kólibaktérium tulajdonságai egyetlen hosszú DNS-molekulában vannak kódolva. A sejt élete során folyamatosan másolja ezt a DNS-láncot, közben az esetleges sérüléseket is kijavítja: erre a műveletre egy külön javító-másoló rendszer működik a baktériumban, ezt kell becsapni. A kutatók saját maguk által legyártott géndarabkákat juttatnak a sejtbe, amik kötődnek a kilőni kívánt DNS-részlethez, majd beindítják a javító folyamatot. A sejt kivágja a DNS-láncból az általa hibásnak érzékelt gént, és ezután már csak a rövidített DNS-t másolja. A baktérium így maga végzi el a "lomtalanítást". A kutatócsoport által vizsgált kólinak összesen 4500 génje van, ezek közül a tudósok szerint 1500-at lehet anélkül kiejteni, hogy a sejt életfunkciói romlanának. A felével már megvannak, ezért nemrég a világhírű Science magazinban is publikálhatták eredményeiket.
Élőmunka
Az egyszerűsített baciért egyébként sorban állnak a multinacionális cégek. - A nagy lehetőség ugyanis nem csak abban van, hogy létrehozunk egy kevesebb alkatrésszel, hatékonyabban működő baktériumot, hanem abban is, hogy ugyanolyan egyszerűen adhatjuk vissza neki a géneket, mint ahogy elvettük - magyarázza a kutatás vezetője. Az egyszerűsített baktériumokat így genetikailag lehet programozni: feladatot kapnak, és a puszta létfenntartáson kívül csak azt hajtják végre, ami a plusz génekben kódolva van. Az E. coli baktériumot eddig is használták például inzulin vagy más hasznos anyag termelésre. A gond csak az volt, hogy pl. a gyógyszer-hatóanyag előállítása mellett a sejtek más, a cél szempontjából felesleges dolgokra is pazarolták energiájukat. Sőt, elég volt egy pillanat alatt végbemenő véletlen mutáció, és a sejt beszüntette a hasznos termék gyártását. -Ezekért a káros módosulásokért jórészt az úgynevezett ugráló gének felelősek. Az általunk vizsgált altípusnak összesen 44 ilyen génje volt, de mi az összeset eltávolítottuk - mondja Pósfai György.
Ipari méretek
Az amerikai és a magyar kutatók öt éve dolgoznak a kólibaktériummal, és úgy számolnak, hogy még két év kell ahhoz, hogy minden "felesleges" génjétől megtisztítsák a bacit. Ha ezzel megvannak, és a baktérium piacra kerül, az új perspektívákat nyithat. A sejteket ugyanis a hagyományos gyógyszergyártáson kívül akár műanyagok előállítására is lehet majd használni - kiváltva ezzel a kőolajat, mint alapanyagot. "Az egyszerűsített baktérium akár energiahordózók termeltetésére is alkalmas lehet, és a lehetőségek szinte végtelenek" - mondja Pósfai György. És van még egy fontos dolog: a kóli egyszerűsítését a magyar és az amerikai kutatók már szabadalmaztatták, úgyhogy a várható anyagi haszonból Magyarország is részesül majd.