Majmot klónoztak amerikai tudósok

A siker közelebb hozhatja az emberi szervek klónozását őssejtekből, ami áttörést jelenthet olyan betegségek gyógyításában, mint a Parkinson-kór, a cukorbetegség, vagy a rák egyes fajtái. A kutatóknak sikerült őssejteket kivonni a klónozott embriókba, majd azokat a felnőtt majom szervezetébe beültetni, ahol szívizom- illetve idegsejtekké fejlődtek.

A klónozás során az állat DNS-ét egy minden genetikai információtól megfosztott, megtermékenyítetlen petesejtbe injekciózzák, majd beültetik egy nőstény méhébe, ahol embrió fejlődik belőle: a DNS gazdájának tökéletes genetikai mása. Az embrióból nyert őssejtek (olyan sejt, amiből később a testet felépítő összes sejt kifejlődik) így a kilökődés veszélye nélkül ültethetők vissza a gazdába, ahol bármilyen szövetet fel tudnak építeni.

Dolly után szabadon

Ezt a technikát alkalmazták Dolly a klónbirka és más klónozott állatok megalkotásánál is. az amerikai kutatók nagy újítása az Oosight technika, amit akkor alkalmaznak, amikor a petesejtből kivonják az anya DNS-ét. Eddig a tudósok ultraibolya fényt használtak a folyamatnál a sejtek megvilágításához, amit most a géneket kevésbé roncsoló polarizált fénnyel helyettesítettek.

A kísérletek a századik megtermékenyítés után kezdtek eredményre vezetni - Dolly annak idején 277 kudarc után született meg. A tudományos világ vegyes érzelmekkel fogadta az eredményt, vannak akik a génsebészet történetének egyik legnagyobb áttöréseként ünneplik, mások - az ilyenkor szokásos etikai aggályok mellett - megkérdőjelezik az egész őssejt-felhasználás hasznát. A fő érvük az, hogy egy beteg szervezet DNS-éből létrehozott klón őssejtjei ugyanúgy magukon viselik majd a betegség nyomait. Az amerikai kutatócsoport most ezt az elméletet igyekszik megcáfolni.

Az emberi klón még odébb van

A kutatást vezető Dr. Shoukhrat Mitalipov a BBC-nek külön kiemelte, hogy bár a főemlős klónozása nem volt annyira nehéz, mint gondolták volna, az emberi klón létrehozásának lehetőségétől még messze van a tudomány.