A Mexikóban honos barlangi vaklazac (Astyanax mexicanus) körülbelül egymillió éve nem látott már fényt, ezért egyszerűen megvakult. Azonban a 29ismert populációnál más és más génmutáció okozza ezt a defektust, és más, barlangi létformához alkalmazkodott tulajdonságot is, mint például a pigmentáció elvesztését - fedezték fel amerikai kutatók.
Ez a különleges változatosság lehetővé teszi, hogy a halak utódai újra láthassanak, ha két különböző populáció halait keresztezik - állítja a New York-i Egyetem kutatója, Richard Borowsky a Current Biology című szaklapban. Az egyik hal hibáit a másik hal jó génjei kompenzálják, az utódok legrosszabb esetben is jobb szemmaradvánnyal rendelkeznek, mint szüleik, de a különböző génhelyeken történt mutációk nagy száma lehetővé teszi, hogy egy ilyen kereszteződésből származó utód ténylegesen lásson is.
(MTI)