A felmérés során országosan több mint 15 ezer diák adatait elemezték. A kutatók kisfokú, ám szignifikánsan kimutatható csoportos effektust találtak. Az azonos megyéből származó diákpár tagjai esetében 4-10 százalékkal magasabb volt az étkezési rendellenesség kialakulásának valószínűsége, mint olyan párok esetében, akik különböző helyről származtak.
Koplalás, diétázás, testedzés, a fogyást elősegítő gyógyszerek szedése, valamint a fogyókúrázás és egyéb étkezési rendellenesség csoportosan jelentkezett az egyazon megyéből származók körében. Ugyanakkor nem jelentkezett a csoporteffektus a hashajtózás esetében. Ez feltehetően a purgálás intim voltával magyarázható.
A csoportosulási minták azonosak voltak vidéken, az elővárosi, valamint a városi diákság körében. A vizsgálat nem foglalkozott azzal, hogy van-e a megyék között eltérés a csoporteffektus megnyilvánulásában. Ami kialakulásának mechanizmusát illeti, a kutatók szerint leginkább a hasonulás kényszere, az információcsere, valamint az egymás utánzása játszhatja a főszerepet.
A felmérés alapján a kutatók szerint sokkal hatékonyabban lehet küzdeni az étkezési rendellenességek kialakulása ellen, ha megyékben, iskolákban csoportosan végeznek preventív munkát, mintsem ha egyes diákokat céloznak meg a felvilágosítással. (mti)