A halogatás a modern idők népbetegségévé vált: akut formában halogat a világ lakosságának 20 százaléka, de ha hozzájuk számítjuk azokat, akik csak néha odáznak el teendőket, ez a százalékarány 95-re emelkedik. A halogatás az élet minden területén dívik, legyen az a fogorvos felkeresése, a fogyókúra megkezdése, barátok felhívása, vizsga, vagy akár a házasságkötés dátuma.
Van, aki a halogatást a neveletlenség egyik formájának tartja, amely alkalmanként sokba kerülhet a bűn elkövetőjének. Mások szerint az újtól, a változástól, valamint az elvesztéstől való félelem motiválja, vagy a remény, hogy egy adott problémát más oldjon meg helyettünk. Szerepet játszik az úgynevezett Galois-szindróma is, írja az MTI. Evariste Galois csodagyerek-matematikus volt, a 19. század első felében élt, és már 16 éves korában megalkotott hét matematikai alaptételt, de csak négy évvel később, a maga számára halálos kimenetelű párbaj előestéjén határozta el, hogy leírja azokat. Tudósok, művészemberek vallják ugyanis, hogy a dolgok végsőkig való halogatása olyan izgalmat kelt bennük, amely megsokszorozza alkotó képességüket.
A halogatás művészetének ma már seregnyi irodalma van. Ezek jó tanácsokkal is szolgálnak leküzdésére. Az egyik ilyen David Allen "kétperces szabálya", amely így szól: ha valaminek az elvégzése 2 percedet veszi igénybe, csináld meg. Ennyi időt vennél igénybe arra is, hogy elhalaszd. A www.procrastinus.com tesztet közöl, amelynek segítségével a kitöltő 20-25 perc alatt megtudhatja, hogy mekkora a hajlama a halogatásra. Persze csak akkor 20-25 perc alatt, ha nem halogatja a kitöltést. (mti)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
