Marcell
19 °C
32 °C

Mindennél régebbi méhészetet találtak

2008.09.02. 10:52
6 hozzászólás

Már háromezer évvel ezelőtt - Dávid és Salamon király korában - is foglalkoztak méhészettel Izraelben. A Jeruzsálemi Héber Egyetem régészei az ország északi részében, a tel-rehov-i térségben folytatott ásatások során fedezték fel az eddig ismert legrégebbi, ember által létesített méhészet maradványait. Sem a Közel-Keleten, sem a régió közelében sehol nem bukkantak eddig a méhészkedés régészeti emlékeire - számolt be a hároméves feltárás eredményeit Amihai Mazar, az egyetem archeológusprofesszora kollégáival az Antiquity című folyóirat szeptemberi számában - olvasható az Archaeologica című hírportálon. "Az ipari méztermelés nyomainak felfedezése teljesen átalakítja ismereteinket a térség gazdaságáról" - hangsúlyozták a tudósok. A kutatók közül sokan úgy vélik, hogy az ókori izraeliek fügéből és datolyából készítették a mézet.

A Bibliában sehol sem említik a méhészkedést mint a méz előállításának módját - mutatott rá Amihai Mazar. A méhészkedés legkorábbi ismert ábrázolása egy 4500 éves egyiptomi templomi reliefen látható. A szentély falán az egykori művész férfiakat ábrázolt, amint azok lépesmézet gyűjtenek hengeralakú tartályokból. A kaptárok óegyiptomi ábrázolása megegyezik azokkal a méhkasokkal, amelyekre Tel-Rehovban bukkantak. "Ilyen kaptárokat használnak egyébként mind a mai napig a Földközi-tenger és a Közel-Kelet hagyományos méztermelői" - jegyezte meg a leletekkel kapcsolatban Gene Kritsky, a cincinnatti-i College of Mount St. Joseph entomológusa. Meggyőződése szerint a tel-rehov-i lelet azért oly jelentős, mert egy teljes méhészetre bukkantak, ahol minden munkafolyamat végigkövethető. Az izraeli régészek 25 henger alakú kaptárt fedeztek fel: a méhészet az egykori város központjában helyezkedett el, s magas téglafal vette körül. A 80 centiméter hosszú és 40 centiméter széles agyagkaptárok három sorban helyezkedtek el. A legjobb állapotban fennmaradt kaptár alján egy aprócska nyílás látható, amelyen a méhek közlekedtek, a levehető tetejét pedig fogantyúval látták el.

Amihai Mazar becslése szerint az ókori méhészetben legkevesebb 75 kaptár lehetett, de számuk elérhette akár a kétszázat is. Egymilliónál több méh szorgoskodott, amelyek évente 500 kilogramm mézet produkáltak. Két kaptárban méhviasz maradványaira bukkantak, ami lehetővé teszi a kutatóknak a pollenmaradványok vizsgálatát. A méhészetet tűzvész pusztította el - a téglafal leomlott, megsemmisítve a kaptárok jó részét. Az óegyiptomi írások és ábrák arra engednek következtetni, hogy azokban az időkben a méhkasok komoly értéket képviseltek. A mézet édesítőszerként használták, de alkalmazták sebkezelésre, ahogy szertartásoknál is. Ugyancsak nagy keletje volt a méhviasznak is. (forrás: MTI)