A horkolás életveszélyes formája, az apnoé átmeneti légzéskimaradással jár, és szélütést okozhat azáltal, hogy csökkenti a véráramot, emeli a vérnyomást, és rontja az agy azon képességét, hogy szabályozza ezeket a változásokat - közlik amerikai kutatók a Journal of Applied Physiology című szaklapban megjelent tanulmányukban.
Vahid Mohsenin, a connecticuti Yale Egyetem munkatársa és csoportja azt vizsgálta, milyen folyamat okozza, hogy alvás közben nagyobb valószínűséggel kapnak szélütést a légzéskimaradással küzdő emberek. A kutatók három éve jutottak arra a megállapításra, hogy azok az emberek, akiknek légzése alvás közben időről időre kihagy, háromszor nagyobb eséllyel kapnak szélütést vagy halnak meg álmukban, mint azok, akiknek nincs ilyen problémájuk.
A kutatás második szakaszában arra a kérdésre kereste a választ Mohsenin csoportja, mi okozza az emelkedett kockázatot. 48 középkorú férfit és nőt vizsgáltak, akik közül 22-nek volt apnoéja, ám egyébként egészségesek. A teszt során mérték az emberek vérnyomását, valamint ultrahanggal követték agyukban a véráramlást. Az önkéntesek vérnyomását úgy is mérték, hogy guggolásból hirtelen felálltak.
"Azt találtuk, hogy az alvási légzéskimaradással élő pácienseknél nehézséget okozott a vérnyomásváltozás kiegyenlítése. Éppenséggel csökkent az agyba történő véráram" - mondta Mohsenin. Ez azt jelenti, hogy az apnoé nemcsak alvás közben ártalmas, de napközben is folytatódik káros hatása. Ezek a páciensek hangosan horkolnak alvás közben, rövid időre el-elzáródnak a felső légútjaik, majd az agyban keletkező oxigénhiány miatt hirtelen felébrednek. Minden ilyen epizód során a vérnyomás is veszélyesen megemelkedik.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
