Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
MEGVESZEM
Hadjárat indult a rágógumi kiköpésének szokása ellen Mexikóban, a rágógumi őshazájában, ahol fejenként 1,2 kilogramm fogy évente a ragadós műanyagból.
Mexikóváros járdáin hetven kiköpött rágógumi jut minden egyes négyzetméterre. A fekete foltok ellen a városvezetés német gépekből álló flottát állított hadrendbe. A szerkezetek forró gőz és vegyszer segítségével takarítják a 700 éves belváros nemrég felújított, kézzel csiszolt járdaköveit.
Tudatformáló kampány is indul. "Ha meguntad a rágódat, csomagold papírba és dobd ki, vagy nyeld le" - mondta Ricardo Jaral, a közterek karbantartásáért felelős városházi vezető, a kiköpött rágók elleni háború tábornoka.
Orvosok szerint nem tanácsos lenyelni a szintetikus anyagot. Általában gond nélkül kiürül, de más anyagokkal összetapadva bélelzáródást okozhat. "Nem kell megijedni, ha véletlenül lenyeli valaki, de ne csináljunk belőle szokást" - mondta Nick Desai amerikai gyermekgyógyász.
Ricardo Jaral szerint azonban rágógumit nyelni helyes dolog. "Én mindig lenyelem a rágót és még soha nem lett bajom tőle" - mondta a főtisztviselő.
Egy további alternatíva az ősi maja rágózási hagyomány felélesztése lehet. A maják rágógumijának alapanyaga a szapotilfa tejszerű nedve volt. A Mexikó déli részén őshonos fából származó, chicle nevű anyagot fogtisztítási céllal rágták.
A modern rágógumi karrierje az 1860-as években kezdődött, amikor New Yorkba utazott Antonio Lopez de Santa Anna mexikói tábornok, aki a szapotilfa nedvéből gumit akart gyártani. Tervéhez nem talált partnereket, az anyag híre viszont eljutott Thomas Adams feltalálóhoz, aki elkezdett kísérletezni vele. Ízesítette, cukrozta, találmányára pedig egész iparág épült.
A maja biorágó helyét aztán lassan átvette a szintetikus rágógumi, amely évezredek alatt bomlik csak fel, ragad és foltot hagy minden felületen. A mexikói chicletermelők szerint a megoldás a visszatérés az ősi hagyományhoz. A természetes alapú rágógumi "kiszárad, széttöredezik és elporlik" - mondta Manuel Alderte, a termelők szövetségének vezetője.
Az organikus, kőolajmentes rágó a szövetség tervei szerint hamarosan a piacra kerül. "Nagy melegben ugyan egy darabig ragadós marad, de fél éven belül bármilyen éghajlaton lebomlik" - mondta Manuel Alderte. (MTI)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
