Festett múmiák tucatjaira bukkantak egyiptomi régészek a Kairótól 80 kilométerre dél-nyugatra lévő Fajjúm-oázisban, a legidősebbek korát négyezer évesre becsülik. Az Egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács által finanszírozott ásatások során az illahuni piramisoktól dél-keletre 53 sziklába vájt sírkamrát fedeztek fel, amelyek szerkezete nagy eltéréseket mutat. Van, amely egyetlen aknából áll, de akad olyan is, ahol elágazik egy folyosó, amely elvezett a második sírkamrához.
A múmiák többsége a középbirodalom (Kr. e. 2061-1786) korából származik. Záhi Havvász, a régészeti tanács vezetője szerint négy, a XXII. dinasztia (Kr. e. 931-725) idejéből származó múmia a valaha felfedezett legszebbek közül való. A fakoporsókba helyezett múmiákat hagyományos egyiptomi színekkel, türkizzel, terrakottával és arannyal festették. Az összes dísz és a feliratok hihetetlenül jó állapotban maradtak fenn, a színek mindmáig nem fakultak ki.
A leletek között van egy sor más koporsómaradvány is, amelyeket a régészek feltételezése szerint a kopt időszakban gyújtottak fel. A régészek találtak 15 festett maszkot, agyagedényeket, valamint amuletteket is. Az archeológusok feltártak egy középbirodalmi halotti templomot, s megtalálták az áldozati táblákat. Az előzetes vizsgálatok szerint a halotti templomot a római uralom idején (Kr. e. 30 és Kr. u. 337) újrahasznosították.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
