Az ősi hangszert a csefengi (Chifeng) kulturális akadémia régészei szerint korábbról származik, mint a Sárga Császárnak is nevezett Huang-ti korából való négyezer éves kínai furulyák. Korábban azokat tartották a legrégebbik furulyáknak.
A tizennyolc centiméter hosszú hangszert túzokcsontból készítették - hangzott el a kínai központi televízióban. A túzok az ázsiai ország északkeleti részének jellegzetes madara. Bár a furulya lyukai világosan látszanak, a hangszer szerkezete jelentősen megrongálódott az idők folyamán, ezért restaurálták, majd több zenészt is felkértek, hogy szólaltassák meg.
A furulyát a Kr. e. 6200-5400 közötti időszakban virágzó Hszinglungva-kultúra régészeti lelőhelyén, a Belső-Mongólia és Liaoing északkelet-kínai tartomány határán találták. A kínai televízió beszámolója szerint a Hszinglungva volt az első kínai kultúra, amelynek idején jadekőből készítettek eszközöket és a sárkánymotívumot alkalmaztak tárgyakon, ami oly jellemző a mai kínai művészetre is.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
