Az utóbbi kilenc évben nem növekedett az ózonrétegen az Antarktisz fölött tátongó lyuk, de további évtizedekbe telhet, amíg rendbe jön és bezárul. Erről a következtetésről számolt be a világ minden tájáról összegyűlt tudósoknak az Európai Unió éves földtudományi kongresszusán Bécsben David J. Hofmann, az amerikai Nemzeti Éghajlati Adatközpont éghajlatkutatója, akinek véleménye szerint az ózonlyuk leghamarabb 2065-re zárulhat újra össze.
A stabilizáció ellenére a Déli-sark fölött még nem tapasztalhatók a helyreállítódás jelei, bár a kutató szerint, ha a jelenlegi tendencia folytatódik, 2030-tól elindulhat az összezáródási folyamat. A földszondákkal végzett próbák legalább is ezt mutatják. A beteg nem lesz betegebb - tette hozzá a kutató.
A tudós jó hírként értékeli, hogy a dolgok nem fordulnak rosszabbra, abban azonban nem biztos, hogy a légkör olyan lesz-e, mint volt az ózonlyuk keletkezése előtt. Azt kizárta, hogy a pajzson keletkezett lyuknak bármilyen hatása lenne az éghajlati változásra.
A gázkibocsátásnak az ózonrétegre gyakorolt romboló következményei 2000-re érték el csúcspontjukat, azóta ezeknek az anyagoknak a koncentrációja fokozatosan - évente egy százalékkal - csökken a légkörben.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
