Megvan az első orosz földsúroló kisbolygó
A szovjet csillagászok számos területen, köztük a kisbolygók kutatásában is világszínvonalat képviseltek. Az 1960-as évektől Naucsnijban a Zeiss cégtől háborús jóvátételként kapott 40 centiméteres iker-asztrográfokkal kiterjedt kisbolygókutató programot folytattak. Ennek során 1285 számozott kisbolygót fedeztek fel, melyek között két földsúroló is van, a (1864) Daedalus és a (5324) Lyapunov. Csakhogy Naucsnij a Krím-félszigeten, a mai Ukrajna területén fekszik, így végeredményben Oroszország területéről még egyetlen földsúroló kisbolygót sem fedeztek fel (nekünk például kettő is van, a 3103 Eger és a 2008 UZ201). Ennek az áldatlan állapotnak vetett véget április 27-én Timur Krjacsko orosz amatőrcsillagász, amikor egy interneten keresztül vezérelt 30 centiméteres, saját készítésű távcsővel felfedezte a 2009 HZ67 jelű kisbolygót – írja a hirek.csillagaszat.hu.
Krjacsko a Corona Borealis területén találta a 19,5 magnitúdó fényességű égitestet, miközben az előre kijelölt területeket vizsgálva új változócsillagok után kutatott. A Kaukázusban felállított távcsövet Moszkva külvárosából irányította, és azonnal észrevette a képeken a gyorsan mozgó fénypontot. A 150-200 méter átmérőjű kisbolygó perihélium-távolsága 0,785 csillagászati egység, vagyis az Apollo család tagja, keringési ideje 2,81 év, pályahajlása 11,9 fok. Legkisebb földtávolsága 0,060 csillagászati egység lehet, így közvetlen veszélyt nem jelent bolygónkra, de azért érdemes figyelni rá. Egyébként Krjacsko volt az újrafelfedezője vizuálisan a 103P/Hartley 2-üstökösnek 1991-ben, illetve 1994 és 1995 között 11 főövbeli kisbolygót is talált, valamint több tucat változócsillag felfedezője.