Legkevesebb százhatvanmillió éve táplálják tejjel kicsinyeiket az emlősök - állapították meg amerikai kutatók, akik a tejtermelésben résztvevő géneket vették górcső alá.
Az emlősök (Mammalia) az emlősszerű hüllőktől (Synapsida) erednek, közös jellemzőjük, hogy a nőstények az újszülötteket az erre a célra módosult mirigyeik váladékával táplálják.
A ma élő emlősök három fő fejlődési irányt képviselnek: ezek a tojásrakók, az erszényesek és a méhlepényesek. A legtöbb emlősnél a tejmirigyek emlőkhöz csatlakoznak, ám a tojásrakó emlősöknek nincsenek emlőik, hanem a tejmirigyek egy hosszanti bőrredőbe nyílnak.
Daniella Lemay, a Kaliforniai Egyetem kutatója munkatársaival az emlőmirigyhez és a tejtermeléshez kapcsolódó géneket vizsgálta hét emlősfaj esetében. A kutatás során az ember, a szarvasmarha, a tojásrakó kacsacsőrű emlős, az erszényes oposszum, a kutya, az egér és a patkány génjeit elemezték.
Mint kiderült, bárhogy táplálják is kicsinyeiket az emlősök, a tejelválasztás mechanizmusa azonos, ahogy sok az azonosság a folyamatot irányító gének között is. Ugyanakkor a fajok között különbségek vannak az anyatej összetételében, ami valószínűleg az újszülöttek immunrendszerének specifikus igényeivel magyarázható.
"E hét emlősfaj közös őse mintegy 160 millió évvel ezelőtt élhetett. Ennél fogva feltételezhető, hogy ezek a közös gének is megtalálhatók voltak a 160 millió évvel ezelőtt élt elődben" - hangsúlyozta Danielle Lemay.
Ami az összetételt illeti, Bruce German, a Kaliforniai Egyetem professzora szerint a tejelválasztás "oly sokba kerül" az anyai szervezetnek, hogy aligha lehetnek benne felesleges komponensek.
A tejfehérjék, amelyek azonosnak bizonyultak a vizsgált hét fajnál, az emlősök tejelválasztási mechanizmusával voltak összefüggésben. Azokat a tejfehérjéket viszont, amelyek különböztek, az újszülöttek eltérő táplálkozási és immunológiai igényeihez "igazította" a természet. Mint a kutatók rámutattak, az utóbbi megállapítás jövőbeni táplálkozástudományi kutatások szükségességét veti fel, hogy megállapítsák: miként "szabható" az élelem a szerveze
t egyéni immunológiai igényeihez.
A kutatások eredményei a Genome Biology online szaklapban láttak napvilágot.