Az osztrák-szlovák határ közelében lévő régészeti helyszínen kiderült, hogy miként élt az első anatómiailag modern ember Európában. Míg a közép-európai lakosság a szarvashúst szerette, a felső paleolitikumban élt gravetti kultúra népe komolyabb falatokra vágyott. Jiri A. Svoboda, a Brno-i Egyetem Régészeti Intézetének igazgatója és kollégái ugyanis a helyszínen egy nősténymamutnak és borjának a maradványait találta meg egy 120 centiméter széles sütőgödör mellett. Ha mamut nem akadt, megfelelt a medve, a sarki róka, a rozsomák, ahogy a ló vagy a szarvas is.
"Úgy tűnik, hogy a felső paleolitikumban Morvaország területén élt közösségek étrendjében nagyon nagy szerepet játszottak a mamutok" - hangsúlyozta Svoboda a professzor. A húst gödrökben, betemetve sütötték. "Hevítő kövekre bukkantunk a gödörben és annak környékén."
A centrálisan elhelyezkedő sütő gödör körül több főzőgödör volt. Azt nem lehet tudni, hogy a térség korabeli lakosságának étrendjében milyen szerepet játszottak a tenger gyümölcsei, de a régészek számos kagylóhéjra bukkantak - némelyiken vágásnyomok látszanak, másokat vörös és fekete festékkel dekoráltak.
Felfedeztek rengeteg kőeszközt is - így késeket és fűrészeket, amelyek a mamuttetemek feldolgozásakor használtak.