
Egy nemzetközi kutatócsapatnak sikerült rekonstruálnia a teknőspáncél kialakulásának útját. A kétszázötvenmillió évvel ezelőtt feltűnt, időközben 313 fajt számláló teknősök védőpáncélja olyan egyedi felépítést kölcsönöz a hüllőknek, hogy a tudomány sokáig nem tudta megfejteni, miként jutottak a birtokába. Hirosi Nagasima, a japán Kobéban található RIKEN Fejlődésbiológiai Központ kutatója csapatával a tyúk, az egér és kínai lágyhéjú teknős embrióinak összehasonlításával próbálta megfejteni az evolúciós folyamatot.
A három állat embriói a legkorábbi stádiumokban közös fejlődési szakaszon mennek át, amely valószínűleg azonos a legutolsó közös ősükével. A teknősembrió további fejlődése során kezd el csak szélsőségesen megváltozni: bizonyos részei egymásba hajlanak – írták a kutatók a Science című amerikai szaklapban.
Eközben a csontok és izmok közötti kapcsolatokból megmarad néhány, de újak is keletkeznek, amelyek más hüllőknél, madaraknál és emlősöknél nem figyelhetők meg. Az egymásba hajlás utolsó következményeként végül létrejön a teknős páncélja az egyesülő bordákból - és nem a csontlemezkék és a bőr összenövéséből, mint eddig feltételezték. Eközben a lapockák is teljesen szokatlan helyre kerülnek: ahelyett, hogy a bordák felett helyezkednének el, a bordák, illetve a páncél veszik körül őket.
