Új, tenger alatti alatti hegyet fedeztek fel

Német kutatók egy eddig ismeretlen víz alatti hegyre bukkantak az Atlanti-óceán északi részén, a kanadai Labrador-félsziget és Grönland között. A Labrador-tenger fenekén található csúcs ezerötszáz méter magas, és a Maria S. Merian kutatóhajó után nevezték el.

A magaslat az elmúlt néhány millió évben jött létre vulkáni kitörések révén - állapították meg a bremerhaveni Alfred Wegener Intézet kutatói. Eddig úgy hitték, hogy a Labrador-tenger fenekének kialakulása már negyvenöt millió évvel ezelőtt befejeződött.

A tengerfenék változása nagymértékben kihat a mélyvíz keringésére, amely a tengeri áramlatok, például a Golf-áramlat mozgatórugója. Az expedíció során az Eirik Driftet víz alatti hegyvonulatot is megmérték: ez Grönland déli csücskétől nem messze mintegy 2500 méterrel magasodik a környező tengerfenék fölé. Tízmillió éve rakódik le ott a tengeráramlatok által a Grönlandi-tengerből elsodort üledék. Ezen kívül jéghegyek is juttatnak kőzetet a vonulatra Grönlandról.

A kutatók szerint az Eirik Drift a grönlandi jégtakaró archívuma: tanulmányozni lehet rajta az utóbbi tízmillió év időjárási változásait és az áramlatok áthelyeződését. Az első eredmények szerint a vonulat csaknem hatmillió éve jócskán áthelyeződött északnyugat felé. A kutatók most számítógépes modellekkel próbálják elemezni a friss adatokat.