Sokkal inkább nyüzsögnek a méhek Párizs belvárosában, mint a vidéki természetben. "Mezőgazdasági körülmények között 10-20 kg mézet lehet előállítani, míg a városokban közel 80-100 kilogrammot is lehet termelni" - mondta Nicolas Geant, a párizsi Grand Palais méhésze.
Geant szerint a francia fővárosban például a pollen és nektár gyűjtés a méheknek nem jelenthet gondot, hiszen ott van a Tuillériák kertje, nem is beszélve a Grand Palais saját virágágyásairól.
Vidékeken egyre kevesebb a fa, a virág és a sövény. A városokban viszont milliónyi virág van a parkokban, erkélyeken, sőt egyre több fát - akác- tölgy- és gesztenyefát - telepítenek az utak mellé is.
Párizs levegője nagyon szennyezett, főleg az autók kipufogó gázától, de ez össze sem hasonlítható a vidéki rovarirtó szerekkel, fertőtlenítőkkel, amelyek rengeteg méhet pusztítanak el. A francia méhész egyesület (UNAF) kimutatta, hogy a méhek pusztulási rátája a kukoricások és napraforgó-ültetvények mellett a legmagasabb napjainkban, míg az 1980-as években Európában főleg az egyre emelkedő számú gyárak és rovarirtó szerek miatt volt 30-35 százalékkal magasabb a pusztulásuk az átlagnál.
"Tulajdonképpen a városokban nincs rovarirtó szer" - magyarázta Jean Lacube méhész, akinek 8 méhkaptára van egy épület tetején, Párizs egyik előkelő negyedében. "Párizsban mintegy 300 méhkaptár van. A városi méhészet azonban luxus, vidéken lenne a helye, úgyhogy a méhészet jövője nem a városban van" - vélekedett Lacube.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
