A Nemzetközi Űrállomásra tartó Discovery személyzete szerdán ellenőrizte az amerikai űrrepülőgép állapotát, de a munkát bonyolítja, hogy elromlott a nagy tányérantenna.
Kellemetlen helyzetbe került a Discovery fedélzetén utazó hét űrhajós, mert a tányérantenna meghibásodása miatt nem tudjnak információkat továbbítani a földi irányítóközpontba. Olyan adatokról van szó, mint az űrrepülőgép orráról és a szárnyáról készült videofelvételek, amelyeket az indítást követően általában azonnal a Földre küldenek, hogy ott elemezzék.
Ilyen felvételeket a Columbia űrrepülőgép katasztrófája óta készítenek. Azóta az űrsiklók legénysége mindig alaposan átvizsgálja az űrszerkezet hővédő burkolatát: erre a célra egy harminc méter hosszú kar szolgál, amelynek a végén lézerlámpa van.
A hibás antenna miatt a felvételeket videokazettákon kell tárolni. A hat szalagon 35-40 gigabájtnyi információ van. Ezt a mennyiségű adathalmazt már csak akkor tudják az amerikai űrközpontba küldeni, ha elérik a Nemzetközi Űrállomást.
Alan Poindexter parancsnok kézi vezérléssel sikeresen végrehajtotta a dokkolási manővert. A műveletet igencsak megnehezítette az antenna hiánya, annak ugyanis nagy szerepe van az űrállomás megközelítésében. Szerencsére Poindexter két héttel ezelőtt Houstonban éppen ezt a helyzetet gyakorolta.
A zsilipek kinyitását követően – körülbelül két órával a csatlakozás után –a személyzet az űrállomás berendezéseivel a Földre továbbítja a felvételeket.
Átállnak Szojuzra
Az amerikai űrkutatási hivatal egyébként a napokban jelentette be, hogy megállapodott orosz partnerével a Szojuz űrhajók használatáról. 335 millió dollárért az orosz űrhajók hat amerikai asztronautát juttatnak el a Nemzetközi Űrállomásra.
Idén ugyanis kivonják a forgalomból az amerikai űrrepülőgépeket. Jövő évtől már csak a hatvanas években kifejlesztett, majd többször is korszerűsített Szojuzokkal lehet eljuttatni embereket a Föld körül keringő űrbázisra.
Az amerikai űripar jövője jelenleg bizonytalan, mert Barack Obama elnök a magas költségekre hivatkozva leállította a Constellation-programot, amelynek a végcélja egy 2020-as holdraszállás lett volna. Ennek a programnak a keretében készülne el az Orion űrhajó, amely 2015-től folytathatná a forgalomból kivont űrsiklók küldetését is az űrállomás felé. A washingtoni kormányzat szerint az ehhez szükséges anyagi háttér megteremtése magántőke bevonása nélkül nem lesz lehetséges.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
