Nem elég alaposak a klinikai próbák

Közel 150, gyerekekkel végzett klinikai próba körülményeinek áttekintése alapján arra a megállapításra jutottak amerikai orvoskutatók, hogy csak minden ötödik tanulmányt terveztek meg teljes alapossággal, ami elfogultságra ad lehetőséget a vizsgálatok értékelésénél.

A bostoni Johns Hopkins gyerekkórház szakembereinek elemzése a Pediatrics című gyerekgyógyászati folyóiratban jelenik meg. A kutatók 146 olyan cikket néztek át, amelyekben klinikai tesztek eredményeiről számoltak be 2007-ben és 2008-ban, méghozzá a legrangosabbnak tartott szakmai lapokban, például a The Lancet, a JAMA, a NEJM, illetve a Pediatrics című folyóiratokban.

A 146 klinikai próba 41 százalékát nem megfelelő (esetleg nem megfelelően ismertetett) randomizálási technikával tervezték meg. A randomizálás célja, hogy a tesztekbe bevont pácienseket véletlenszerűen válasszák ki, illetve az se legyen követhető, hogy ki kap hatóanyagot, és kinél alkalmaznak placebót. Ha ezt nem sikerül megfelelően megoldani a klinikai próba megtervezése során, a kapott eredmény elfogulatlansága megkérdőjelezhető.

Az elemzés úgy találta, hogy a gyógyszer- és segédeszközgyártók által támogatott tesztek körében hatszor gyakoribb volt a klinikai kipróbálások elfogultsághoz utat nyitó lebonyolítása.