A leletek közt hajdani istenségek szobrocskáit és vallási rituálékhoz használt köralakú agyagedényeket is találtak - közölték szerdán helyi illetékesek. Zijád asz-Szaad, a régiségekkel foglalkozó jordániai hatóság vezetőjének bejelentése szerint a szentély az időszámítás előtti VIII. századból származik, és Mabada városa mellett került napvilágra, a fővárostól, Ammántól mintegy 32 kilométerre délnyugatra.
Mint elmondta, a komlexum egy 36 négyzetméteres nagyteremmel rendelkezett, valamint két előszobával és egy nyitott udvarral. A szentély és leletei - melyeket mészkőből vagy bazaltból faragtak, agyagból készítettek vagy bronzból öntöttek - az egykori bibliai moábita királyság vallási rituáléinak összetettségét mutatják a szakember szerint.
A moábiták - akik királysága a mai Jordánia területén, a Holt-tenger keleti, hegyvidéki partjainál húzódott - közeli rokonságban voltak az izraelitákkal, noha gyakori konfliktusban álltak egymással. A babilóniaiak végül i.e. 582-ben legyőzték a moábitákat.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
